|
|
 |
|
 |
Az amerikai kormány a prágai tavaszról 6.
|
Washington, 1989. augusztus 20. (Amerika Hangja, Esti híradó) -
Holnap lesz 21 esztendeje, hogy 1968 augusztus 21-ikén öt ország
hadserege behatolt Csehszlovákiába. Az inváziót a Szovjetunió
vezette, és Lengyelország, Magyarország, Bulgária és az NDK
hadserege vett részt benne. A megszállás célja annak a prágai
kormánynak a megbuktatása volt, amely politikai és gazdasági
reformokat, valamint az emberi jogok fokozottabb tiszteletben
tartását kezdeményezte. A reformereket kizárták a kommunista pártból
és a kormányból egyaránt, és felállították azt az elnyomó rendszert,
amely a mai napig hatalmon van Csehszlovákiában
Leonyid Brezsnyev azzal próbálta igazolni a prágai tavasz
eltiprását, hogy a fokozott politikai és gazdasági szabadság
Csehszlovákiában a Varsói Szerződés többi tagállamainak stabilitását
fenyegette. Itt született meg a Brezsnyev-droktína, amellyel a
Szovjetunió fenntartotta magának a jogot a beavatkozásra a Varsói
Szerződés bármely tagállamában, hogy megvédje azt, amit a
kommunizmus vívmányainak nevezett.
Szerte a világon jogállamok és nemzetek, országok és emberek
tiltakoztak a Csehszlovákiával szemben tanúsított indokolatlan
agresszió ellen. Még a Szovjetunióban, de a többi megszálló
országban is sokan voltak, akik tudták: kormányuk helytelenül
cselekedett. Néhány bátor ember nyilvánosan tiltakozott, közülük nem
egyet letartóztattak és bebörtönöztek.
21 évvel később megváltozott a világ. Lengyelországban nemrég
választások voltak, és a kommunista párttagoknak valóban meg kellett
küzdeniük a többi jelölttel. Eredményeképpen a Szolidaritás megnyert
csaknem minden mandátumot amelyért indulhatott. A szenátus a
szakszervezeté lett - mint ahogy a szakszervezet jelentős
képviselethez jutott a befolyásosabb alsóházban, a Szejmben is.
(folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|