|
|
 |
|
 |
A keletnémet menekültek helyzetéről
|
London, 1989. augusztus 8. (BBC, Panoráma) - A két Németország
közti kapcsolatok minisztériumának államtitkára ma felhívással
fordult a keletnémetekhez: maradjanak otthon, ne próbáljanak a
Nyugatra jutni. Néhány órával korábban bezárták a kelet-berlini NSZK
kirendeltséget, mert az már nem tudott megbirkózni az ott menedéket
kereső keletnémetekkel. És ma érkezett Nyugat-Németországba az első
nagy keletnémet csoport, melynek tagjai a magyar-osztrák határon
menekültek át.
Az egyre bonyolultabbá váló német menekülési, kivándorlási
helyzetet tekinti most át kommentárjában Pártos Gábor:
- Az eddigi adatokból az következik, hogy idén a tavalyinál
kétszer több, körülbelül 80 ezer keletnémet fog törvényes keretek
közt áttelepedni a Szövetségi Köztársaságba. De sok adminisztratív
korlát gátolja a kivándorlást, és - legalábbis fiatalok számára -
egyszerűen lehetetlen. Úgyhogy növekszik a menkülők száma is. Nem
hivatalos becslések szerint körülbelül egymillió keletnémet, azaz a
lakosság 6 százaléka szeretne Nyugatra menni. És sokan nem nyugszanak
bele a hosszú várkozásba és kivándorlási kérelmük ismételt
elutasításába. Így tehát egyre több keletnémet más módon próbálja
elhagyni az országot.
Néhány hónapja a kommunista hatóságok feloldották a parancsot,
hogy a menekülőket agyon kell lőni - és így több, mint 350 ember
egyszerűen átszökött a berlini falon. Ez még mindig nehéz, és
veszélyes vállalkozás. Éppen ezért sok keletnémet próbálkozik azzal a
módszerrel, hogy menedéket kér nyugatnémet diplomáciai képviseleten.
(folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Keletnémet menekültek - 1. folyt.
|
Körülbelül 130 menekült van a Szövetségi Köztársaság állandó
kelet-berlini hivatalában, és nagy számban kerestek menedéket a
budapesti, prágai NSZK-nagykövetségeken is. A bonni kormány próbálja
lebeszélni erről a keletnémeteket. Javasolja, hogy menjenek haza,
kérjenek hivatalosan kivándorlási engedélyt, de ennek nincs sok
foganatja. Az kelet-berlini NSZK-képviselet például annyira tele van
keletnémet menekülőkkel, hogy egyszerűen nem tud normálisan működni -
és ezért ma bezárták. Ugyanez történt egyébként 5 évvel ezelőtt is,
amikor hasonló probléma merült fel.
A német menekülő-problémának van egy másik területe is:
Magyarország lebontotta a műszaki zárat, a vasfüggönyt az osztrák
határon - és ezzel új menekülési utat nyitott meg a keletnémetek
előtt. Május óta a keletnémetek százával, lehet az is, hogy ezrével
menekülnek Ausztriába. A bonni hatóságok kérésére nem tesznek közzé
hivatalos adatokat pontos számukról.
De Magyarországot megállapodás kötelezi szövetségese:
Kelet-Németország felé, hogy tájékoztassa, amennyiben állampolgárai
Nyugatra próbálnak szökni. Eddig a magyar haatóságok pecsétet ütöttek
a menekülők útlevelébe, akiket elfogtak az osztrák határon - ami
természetesen retorziókkal jár, amikor hazaérnek.
A bonni kormány nyomására a magyar hatóságok többé nem ütnek
pecsétet az útlevelekbe, de egyelőre nem engedik meg a
keletnémeteknek, hogy a kellő iratok birtoklása nélkül elinduljanak
Ausztriába. Ezért van olyan sok keletnémet az NSZK budapesti
nagykövetségén. (folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
|
|
- Keletnémet menekültek - 2. folyt.
|
A probléma egyik esetleges megoldása, hogy Magyarország - a
szovjet tömb egyetlen országa, amely aláírta a menekültekkel
foglalkozó genfi megállapodást - menekültnek nyilvánítja a
keletnémeteket, és így hivatalos iratokkal elhagyhatják majd az
országot.
Vitatható kérdés viszont, hogy menekültnek tekinthetők-e azok a
keletnémetek, akik nem voltak üldöztetésnek kitéve nézeteikért, vagy
hitükért. Egyébként is komoly szakadást okozhatna Budapest és Berlin
között, ha a magyarok lazán kezelnék ezt a kérdést.
A keletnémet menekülők áradata fejfájást jelent a nyugatnémet
kormánynak is. Mindig szívesen látták a keletről érkező németeket. De
- ahogy ezt a bonni németközti kapcsolatok minisztériumának szóvivője
kifejtette - nincs helyük minden német számára. Mai nyilatkozatában
azt ajánlotta a keletnémeteknek, hogy maradjanak otthon. Valószínűleg
nem fognak rá hallgatni.
Sok keletnémet azt látja, hogy náluk semmi sem változik, miközben
nagy horderejű reformok vannak kibontakozóban Lengyelországban,
Magyarországon és a Szovjetunióban - és egyszerűen távozni akarnak.
Közben új menekülési utak nyílnak meg előttük, és a két
Németország közti probléma egyre inkább nemzetközivé válik. +++
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|