|
|
 |
|
 |
Végső búcsú Kádár Jánostól - Nyers Rezső búcsúbeszéde (2. rész)
|
Számomra Somogy, s az ismerős tájak szinten szülőföldemnek
számítanak, mert a világra eszmélés, az emberek és környezetük, a
haza megismerésének döntő idejét töltöttem ott.,,
Az emberiesség lényegének e korai felismerésében rejtőzött a
Kádár Jánost haláláig elkísérő, töretlen életfilozófia. A tanoncévek
alatt, majd később a munkáséletben a megélhetésért küszködés idején
is tisztában volt azzal, hogy az ember sorsa a madáchi értelemben
vett küzdelem, a szüntelen harc a sors kihívásai ellen. Ám a
nélkülözés legnehezebb pillanataiban is ott pislákolt a láng a
szívében. A gyökereket a tanonctársak, a sportban a
labdarúgómeccseken és sakkcsatákon vetélkedő barátok segítették
szárba szökkenni. De mindenekelőtt és kiváltképpen egy jobb világért
egyesülő mozgalom, amelyről élete végéig vallotta: ,,a mozgalom
nevelt, formált engemet,,.
Az ifjúmunkások mozgalmában indult hosszú politikai pályája
1931-ben. Hamar a saját bőrén megtanulta, milyen szívós kitartást,
egyenes gerincet és fegyelmet kíván az illegális kommunista
mozgalom. Egy hónappal később letartóztatta a politikai rendőrség,
nem utoljára. A börtönből 1932-ben szabadult, de 1935-ben ismét
letartóztatták. Két évre ítélték.
A negyvenes évek elejétől a legális Szociáldemokrata Pártban is
működött, miközben részt vett az illegalitásban lévő Kommunisták
Magyarországi Pártjának az újjászervezésében; 1942-től a párt
Központi Bizottságának tagja, 1943-tól titkára. Még abban az évben
megalakította a Békepártot, amely a második világháború elvadult
közegében fontos kommunista kísérlet volt a nemzeti összefogást
szolgáló népfront megteremtésére.
Az ország német megszállása után - 1944 áprilisában -
megkísérelte, hogy a határon illegálisan átjutva, a jugoszláv népi
hadsereg segítségével kapcsolatot teremtsen a Szovjetunióban élő
magyar kommunista vezetők és az itthon működő Központi Bizottság
között. A magyar-jugoszláv határon elfogták, s bár kilétét sikerült
eltitkolnia, kétévi fegyházbüntetésre ítélték. Onnan megszökött,
majd Budapesten folytatta az illegális munkát, az antifasiszta
ellenállási mozgalom egyik irányítójaként.
A háború vérzivatara után megvalósíthatónak látta azt a világot,
amelyért küzdött. A népi demokrácia esztendeiben, az újjáépítés
idején irányító, vezető posztokon tapasztalta, micsoda hatalmas,
gigantikus alkotó erő rejlik az emberekben. (folyt.köv.)
1989. július 14., péntek 18:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|