|
|
 |
|
 |
Az SZDSZ kispesti szervezetének nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. július 14., péntek - A jelképek mérhetetlen szerepet
játszanak életünkben. Iustitia alakja századok óta szimbóluma a
részrehajlás nélküli, megvesztegethetetlen ítélkezésnek.
A jelképek mérhetetlenül közömbösek az iránt, ami az általuk
díszített homlokzatok mögött zajlik. Számtalan, az igazságosság
mindenkori eszményét és aktuális normáit megcsúfoló bírói ítélet
született a századok során Iustitia jegyében.
A jelképek, ha következetesen megcsúfolják őket, értelmüket
veszíthetik, kiüresedhetnek, más tartalmakat kaphatnak. Az ötágú
vörös csillag születésekor a kettészakadt munkásmozgalom
oroszországi bolsevik ágából kinőtt irányzatának jelvénye volt, mely
irányzat a társadalmi igazságosságot proletárforradalom útján akarta
megteremteni. Az évtizedek során a cári orosz birodalmi gondolatot
szervesen továbbörökítő sztálini birodalmi gondolat, s a
jogállamiság és a szabadságjogok normáit megcsúfoló, a társadalmat
kisajátító pártállam szimbólumává lett.
Ma, amikor a magyar társadalom legjobb erői 33 év után újra
nekifeszülnek a jogállamiság és a demokrácia megteremtésének,
különös jelentőséget nyernek a politikai jelképek és sorsuk. A
letűnő pártállamiság szimbóluma, hogy számtalan közintézmény,
gazdasági és kulturális, egészségügyi és közigazgatási, oktatási és
egyéb épület homlokzatát díszíti az ötágú vörös csillag, közöttük az
Országház kupoláját is. Ahogy annak idején ezek a sztálini mintájú
1949-es alkotmány és a benne leírt népköztársasági címer
életbelépését követően nyilvános jogi szabályozás nélkül kerültek
fel a helyükre, akként ma hasonló módon indul meg a leszerelésükre
irányuló mozgalom - mint a János-hegyi kilátó, vagy a Magyar
Televízió épülete esetében.
A jogállamiság megteremtése, az MSZMP és az állam
szétválasztása, a társadalom emancipálása azonban nem történhet
csupán a jelképek szintjén - még a jelképeket sem elegendő pusztán
egy jelképes aktus keretében eltávolítani. Ha 1949-ben születhetett
belügyminiszteri rendelet, mely szankcióval fenyegetve rendelte el a
Kossuth-címer levételét vagy letakarását mindenhonnan, még a
gépkocsik rendszámtáblájáról is, ha 1981-ben akadt jogszabály,
melynek alapán büntetni lehetett a legális szolidaritás jelvényének
viselését, akkor most éppen az elmúlt negyven év gyakorlata miatt
kell - nehogy a jövőben újra előfordulhasson - jogszabályban is
rögzíteni, hogy a pártjelvények használata csak a pártépületeken
megengedett. (Természetesen nincs helyük az ország címerében sem, de
ez már - remélhetőleg - szinte befejezett ténynek tekinthető.)
(folyt.köv.)
1989. július 14., péntek 16:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|