|
|
 |
|
 |
Horn Gyula interjúja (2. rész)
|
- A szovjet delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a bécsi
tárgyalások előrehaladásával összhangban eszmecserét kezd a csapatok
kivánásáról azokkal a Varsói Szerződés-beli tagállamokkal,
amelyekben szovjet haderő állomásozik. Ezzel összefüggésben a mi
delegációnk vezetője, Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy Magyarország
kész ezeknek a tárgyalásoknak az elkezdésére.
x 1992-ig milyen helyzet állhatna elő a szerződésen belül
Magyarország területén?
- Mindenekelőtt az, hogy Magyarország bekerül az úgynevezett
Közép-Európai zónába, ahol elsődleges intézkedésekre, lépésekre
kerül sor a felhalmozott hagyományos fegyverzetek csökkentésére.
Másfelől sor kerülhet megfelelő ütemezéssel a szovjet csapatok
kivonására, és ezek eredményeként a katonai feszültség
csökkentésére, illetve ezzel összefüggésben a katonai védelmi
kiadások mérséklésére is.
Áttérve egy másik témára - amelyik a közvéleményt Magyarországon
nem kevésbé foglalkoztatja - Aczél Endre arról érdeklődött, milyen
hazánk megítélése a Varsói Szerződéshez tartozó országokban. Ezzel
összefüggésben a főszerkesztő utalt azokra az aggodalmakra, amelyek
Románia, a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia
vezetőinek megnyilatkozásaiból kicsendült Magyarország mai
helyzetével kapcsolatban.
- A kérdésben foglaltakat egy helyen pontosítanám. NDK és
csehszlovák részről nem a vezetők állásfoglalásairól van szó, hanem
egyes vezetők megnyilatkozásairól. Számomra ez fontos, hiszen nem
testületi állástfoglalásról vagy általában a vezetés aggodalmáról
van szó Magyarországgal kapcsolatban. Hadd jegyezzek itt meg saját
véleményként valamit: ha aggodalom van, az egyébként kölcsönös is
lehet. Mert mi is aggódhatunk olyan jelenségek miatt, amelyek az
előbb említett országokban az emberi jogok területén, vagy más
kérdések kapcsán problémaként, méghozzá súlyos problémaként
jelentkeznek. De mi ezzel nem foglalkozunk, mert ez nem vezet
sehova. Ami pedig a kérdés lényegét illeti: közvetlen utalás
Magyarország belső helyzetére vagy a magyarországi változások
folyamatára nem volt, nem hangzott el.
x Tehát nem neveztek meg bennünket?
- Nem neveztek meg bennünket. Továbbmegyek: számomra rendkívül
fontos, hogy olyan új megállapításokat foglaltunk a két közös
dokumentumba, a közleménybe és a felhívásba, amelyek az ezzel
összefüggő kérdéseket is elvi alapon a helyükre teszik. (folyt.köv.)
1989. július 9., vasárnap 20:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|