|
|
|
|
Olasz levél
|
1989. június 16., péntek - Achille Occhetto, az Olasz Kommunista Párt főtitkára - aki pártja hivatalos küldöttségét vezette a mártirok emlékére rendezett budapesti gyászünnepségen - levelet intézett Nagy Imre és a vele együtt elítélt áldozatok hozzátartozóihoz. Mély együttérzését kifejezve egyebek között hangsúlyozza az 1956-os magyar felkelés demokratikus és népi jellegét, amellyel a magyar nép kísérletet tett, hogy megszabaditsa önmagát és a magyar szocializmust a fojtogató sztálinista nyomástól. Vérbe fulladt azonban ez a nagyszabású erőfeszítés, amely igyekezett a szocializmust új alapokra, a szabadság és a demokrácia alapjaira helyezni. Az események ilyetén tragikus kimenetele azonban nem fojthatta el Nagy Imre eszméit - szögezi le, majd emlékeztet arra, hogy 1956 októberének forró napjait további tragédiák követték a kommunista országok életében és történetében. Ezek mindannyiszor - Csehszlovákiában, Lengyelországban, sőt ezekben a hetekben Kínában is - bebizonyították, hogy nem létezhet szocializmus az állampolgári jogoknak, a politikai demokráciának, minden állampolgár szabadságának és valamennyi ország szuverenitásának maradéktalan kiteljesedése nélkül. Mindebből, s éppen a magyar tragédiából kiindulva, az olasz kommunisták megkezdték egy új politikai kultúra kialakítását, amelyben a szocializmus legsajátabb alapjait, a demokrácia, a szabadság, a jog és az erőszakmentesség alkotja.
"Mi, olasz kommunisták, miután elvégeztük az 1956 tragikus napjaiban hozott értékelés határozott felülvizsgálatát, meghajtjuk zászlónkat azon bátor emberek és kommunista vezetők emléke előtt, akik életüket áldozták a szabad és demokratikus szocializmusba vetett meggyőződésükért. A mai megemlékezések után is figyelemmel kísérjük a Nagy Imre és a rettenetes kirakatperek valamennyi áldozata teljes történelmi és politikai rehabilitálásához vezető lépéseket. Az olasz kommunisták ma még inkább érzik, mint eddig bármikor, hogy - ugyanúgy, mint Nagy Imre, aki életét is áldozta ezért - harcolniuk kell a történelem során oly hosszú ideig egymástól különvált két szó: ,szocializmus, és ,szabadság, újbóli egyesítéséért - hangsulyozza a levél, amelyet Achile Occhetto pénteken személyesen nyujtott át Nagy Erzsébetnek, Nagy Imre lányának, a per áldozata hozzátartozóinak, valamint Vásárhelyi Miklósnak, a TIB elnökének. (MTI)
1989. június 16., péntek 17:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|