|
|
|
|
ENSZ - román nemzetiségi politika (1. rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
New York, 1989. május 17. szerda (MTI-tud) - Románia ENSZ-nagykövete elutasította a világszervezet határozatát az emberi jogok megvizsgálásáról és azt állította, hogy Romániában maradéktalanul érvényesülnek a nemzetiségek, a hívők jogai, a falvak lerombolása pedig nem kötelező.
Petre Tanasie román nagykövet kedden szólalt fel az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának illetékes bizottságában, ahol kijelentette: Bukarest véleménye szerint ,,érvénytelen és semmis,, a világszervezet határozata, amellyel különleges megbizottat jelölt ki, hogy megvizsgálja az emberi jogok romániai helyzetét. A diplomata az mondotta, hogy a romániai nemzetiségek minden területén teljesen egyenjogúak, hozzájuthatnak az anyanyelvükön megjelenő újságokhoz és minden fokon anyanyelvükön tanulhatnak. Tanasie nagykövet szerint az ország négy egyházának hívei szabadon követhetik vallásukat és azért, ha valaki beadvánnyal fordul a hatóságokhoz, senkit nem lehet felelősségre vonni. A falusiak jobb életfeltételei érdekében korszerűsítik a településeket, így a nagykövet, ha azonban valaki meg akar maradni régi házában, ezt megteheti - állította. A nagykövet a román helyzet ,,durva eltorzításának,, és a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette, hogy az ENSZ különleges megbízottat jelölt ki és felhívta a bizottságot, szavazza le a (korábban) Genfben hozott határozatot. Erre nyilvánvalóan nem fog sor kerülni, miután az eddigi vitában senki nem támogatta a román álláspontot. Esztergályos Ferenc magyar nagykövet felszólalásában rámutatott, hogyan törekszik hazánk - úton a jogállamiság felé - arra, hogy teljes összhangba hozza jogrendszerét és joggyakorlatát a nemzetközi joggal és nemzetközi kötelezettségeinkkel. E törekvéstől vezetve működik együtt kormányunk az ENSZ menekültügyi főbiztosával, hogy ennyiben segítséget adhasson a hazánkba érkező menekülteknek. A magyar nagykövet hangoztatta, hogy az emberi jogokat nem értelmezheti egyetlen ország, vagy társadalmi rendszer sem kizárólagosan és sürgette: rögzítse az illetékes ENSZ-testület kijelölve a nemzeti, a faji, a nyelvi és a vallási kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Hangsúlyozta, milyen jelentősége van, ha az emberi jogi bizottság különleges megbizottai is vizsgálják, hogyan tartják meg a nemzetközi előírásokat egyes országokban. Éppen ezért igen sajnálatos, ha egy kormány elutasítja a nemzetközi ellenőrzést és nem hajlandó együttműködni a különleges megbizottal, mondotta. (folyt.)
1989. május 17., szerda 08:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|