|
|
|
|
Történészvitát szervez a Nyilvánosság Klub (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - Elhallgatások és torzítások, avagy hogyan kutatható a közelmúlt magyar történelme címmel történészvitát rendez szombaton a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság. Erről tartottak sajtótájékoztatót kedden a Hungária Kávéház irodalmi szalonjában.
Elmondották, hogy az elmúlt negyven év történelmének kutatása elsősorban tudományos kérdés. Ugyanakkor mindezideig politikai szempontok határozták meg, hogy milyen anyagokat lehet kutatni a levéltárakban. Márpedig a valós kép kialakításához szükség van ahhoz, hogy különbséget tegyenek tudományos és politikai ügyek között. A szombati vitán Gyáni Gábor, a Hajnal István Kör tagja beszél majd a levéltári kutatások szabályairól, Pető Iván pedig azokat az információs korlátozásokat összegzi, amelyek gátolják a levéltári kutatómunkát. Többen szólnak majd szakmai kutatási tapasztalataikról. Hegedűs B. András a történelmi publikációk és az etika kapcsolatáról tart előadást, s érdekességnek ígérkezik Farkas Vladimir szereplése. A sajtótájékoztatón szó esett a koncepciós perek felülvizsgálatáról. Bácskai Vera történész ismételten kifogásolta, hogy a felülvizsgálatot végző bizottság összeállításánál nem kérték ki a szakma képviselőinek véleményét, egyebek közt nem hallgatták meg az MTA Történettudományi Intézetét. Emlékeztetett rá, hogy a Hajnal István Kör bizalmatlanságát fejezte ki a bizottság társelnökének, Zinner Tibornak a személyével kapcsolatban. Ugyancsak helytelenítik, hogy a tervek szerint a megvizsgálandó iratok kikerülnek a levéltárakból. A Hajnal István Kör véleménye szerint ennek nem szabadna megtörténnie, a róluk készült hiteles másolatokat kellene a bizottság rendelkezésére bocsátani. Varga László történész egyebek közt kifejtette, hogy az 1956-tal kapcsolatos publikációk nyilvánossága megnőtt. Ez örvendetes, ám a felfokozott érdeklődés miatt jelentős tér jut a felületes, szenzációhajhászó írásoknak is. Egyúttal kifogásolta, hogy az 1956-os események kutatására továbbra sincs intézményes lehetőség, s ez vonatkozik az utóbbi negyven év számos más, a történészek számára fontos témájára is. (folyt. köv.)
1989. május 2., kedd 14:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|