|
|
|
|
1956 a sajtó tükrében - Könyvbemutató (1. rész)
|
1989. május 4., csütörtök - A Kossuth Könyvkiadó két legfrisebb kiadványát, az 1956 a sajtó tükrében és a Halálerőd című kötetet mutatták be a kiadó vezetői a sajtó képviselőinek csütörtökön a Kossuth Könyvkiadó székházában.
Illés Tibor, a kiadó igazgatója bevezetőjében az MSZMP kiadójaként ismert könyvműhely legfontosabb feladataként a pártmozgalom és a társadalom közötti szellemi-politikai kapcsolat erősítését jelölte meg. Pozitívumként értékelte az elmúlt években létrejött kiadói szervezetek hatását a kiadóra, s rámutatott: a Kossuth hegemon szerepe szertefoszlott, a párton belüli monopolhelyzete is a múlté. A Kossuth marxista szellemű kiadónak vallja magát, a marxista gondolkodás értékeinek közreadását tekinti feladatának, függetlenül attól, hogy ezek keletről vagy nyugatról származnak. Vállalja a szociáldemokrácia értékeinek terjesztését, az európai baloldali gondolkodásmód megismertetését is. Az igazgató hangoztatta, hogy a kiadó nem tekinti magát az MSZMP KB apparátusa kihelyezett osztályának. A pártmozgalom önálló kiadója, a pártelvűséget megőrizve igyekszik politizálni. A szemléleti változtatás részeként tavaly politológiai szerkesztőséget hoztak létre, s már alakul a választási ad hoc szerkesztőség is, hogy a kiadó időben ott lehessen az MSZMP oldalán a választási küzdelemben. Elmondta azt is, hogy napokon belül kapható lesz a Kecskeméti reform-műhely című tanácskozás teljes jegyzőkönyve. Az igazgató végül szólt arról, hogy az idén az MSZMP 40 millió forintos támogatást ígért számukra, ez a reálértékcsökkenést figyelembe véve gyakorlatilag a fele a tavalyi támogatásnak. A jövő évtől viszont már úgy kell gazdálkodniuk, hogy egyetlen fillér támogatásra sem számíthatnak. Az igazgatóváltásról elterjedt híresztelésekkel kapcsolatban elmondta: a jelenleg érvényes káderhatásköri lista szerint a Kossuth Könyvkiadó mindenkori igazgatóját a Politikai Bizottság nevezi ki, illetve menti fel. Őt ezzel kapcsolatban még nem keresték meg. Az 1956 a sajtó tükrében című kötet szerkesztői emlékeztettek arra, hogy legújabb kori nemzeti történelmünk tragikus eseményei közül napjainkban is a legtöbbet vitatott kérdések sorába tartozik, miként kell értékelnünk 1956 októberének, novemberének eseményeit. A múlt tényeivel szembenézni és igazságot szolgáltatni különösen nehéz, ha kevés forrás áll az érdeklődők rendelkezésére. (folyt.köv.)
1989. május 4., csütörtök 13:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|