|
|
 |
|
 |
Radikális Párt kongresszusa - első nap (2. rész)
|
Bruno Zevi, a párt elnöke ezután a kongresszus elé terjesztett a
radikálisok felhívását tartalmazó dokumentumot. Az okmány felvázolja
a párt eddigi tevékenységét, a szabadságjogokért, a demokráciáért
folytatott küzdelmének fő állomásait. Emlékeztetett: 1975 óta a
Radikális Párt 25 népszavazást kezdeményezett, több mint 30 millió
aláírást gyűjtött, tagjai 3500 kilométernyi tüntető menetet
rendeztek, 1300 napon át folytattak éhségsztrájkot, 1280 napot
töltöttek börtönben meggyőződésükért. A párt politikai célkitűzései
között szerepel az egységes Európai Egyesült Államok megteremtése, a
totalitarizmus elleni küzdelem, az emberi jogokért való fellépés, az
éhezés, a fegyverkezési hajsza elleni harc, a jogállam
megszilárdítása, a környezet védelme. Korunk e nagy problémáit csak
nemzetek feletti alapon, a nemzeti határokat túllépve lehet
megoldani. A radikálisok nem vesznek részt semmiféle választási
pártharcban, az erőszakmentességet hirdetik.
Sergio Stanzani, a párt főtitkára ezt követően felolvasta a
küldöttek előtt a radikálisok politikai szemléletét megfogalmazó
beszámolóját. Ebből kiderült, hogy a Radikális Párt tovább akarja
vinni, sőt meg akarja gyorsítani az Európai közösség egyesülési
folyamatát, harcol a tekintélyuralmi rendszerek ellen, minden erejét
a harmadik világot sujtó éhinség és elmaradottság felszámolásának
szenteli, az emberiség túlélése érdekében felhívja a figyelmet a
környezetvédelemmel kapcsolatos legsürgősebb feladatokra. A főtitkár
kifejtette a párt Európa-eszméjének lényegét, hangoztatva: az
Európai Egyesült Államok nem cél, hanem eszköz a sürgős gondok
orvoslására. Sergio Stanzani elemezte a ,,létező demokrácia,, néhány
nyugat-európai országban működő rendszerének ellentmondásait, külön
fejezetet szentelt a Szovjetunióban, Lengyelországban és
Magyarországon kibontakozó ,,új tavaszoknak,,. Hangsúlyozta, hogy a
radikálisok fontosnak tartják a peresztrojka legfrisebb fejleményét,
amely a létező szocializmus országaiban és a Szovjetunióban a
jogállam és a jog társadalma kialakítását segíti elő. A
reformfolyamat Magyarországon egy alkotmányozási fázis elindítása, a
pluralista demokrácia irányába fejlődik - mondotta.
A kongresszus küldötteihez üdvözlő táviratot intézett Lech
Walesa, a lengyel szolidaritás vezetője, valamint Habsburg Otto, az
Európai Parlament képviselője. A kongresszusi teremben résztvevők
között feltünést keltett Cicciolina (Staller Ilona) radikális párti
képviselő, magyar származású pornó-sztár jelenléte.
A kongresszus vasárnap folytatja munkáját. (MTI)
1989. április 22., szombat 21:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|