|
|
 |
|
 |
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (12. rész)
|
A mozgalmat kezdeményező értelmiségnek éppen abban van óriási
felelőssége, hogy ne maradjon az értelmiség szűk körű mozgalma,
hanem találja meg az utat a munkások, a mezőgazdaságban és más
ágazatokban dolgozók legvállalkozóbb szellemű tagjaihoz.
A vitában elhangzottakat Nyers Rezső és Pozsgay Imre foglalta
össze. Nyers Rezső az elhangzottakra reagálva elismerte a kormánynak
címzett bírálatok jogosságát, de kifejtette, hogy a fordulat
szándéka vezérli a kormányt. Véleménye szerint a szétválás vagy
együttmaradás kérdésében az a helyes válasz, hogy a reformerők
hódítsák meg programjuknak az MSZMP-tagság zömét. A sürgetően
felvetett pártkongresszussal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ebben
dönteni a párttagság az illetékes, a reformkörök, s így e
tanácskozás résztvevői is természetesen javaslatot tehetnek. A
reformerők széttagoltságát - ellentétben néhány felszólalóval -
nemcsak bajnak tartja, hanem jónak is, hiszen ez mindenképpen
üdvözlendő, ha sokféle területen tevékenykedő, politikai nézetű
ember gondolkodik hasonlóan. Véleménye szerint szervezeti összefogás
helyett eszmei, mozgalmi összefogásra van szükség.
Pozsgay Imre vitazárójában csatlakozott ahhoz az egyöntetű
véleményhez, hogy a politikai-gazdasági reform késésben van.
Rámutatott, hogy egy esetleges ártkongresszus nem oldaná meg a
politikai problémákat, s kikényszeríthet egy pártszakadást, amit a
mostani tanácskozás résztvevői mindenképpen igyekeztek elkerülni.
Ennek az összejövetelnek nem is ez volt a célja, hanem az, hogy a
jelenlevők nyílt mozgalmi fórumot találjanak, kipróbálják egymás
gondolatait. A mostani tanácskozás a gondolatok párbeszédében ugyan
kissé egyoldalúra sikeredett, de fel kell készülni arra, hogy a
továbbiakban csak ütközetekben, gyötrelmes polémiákban képzelhető el
a reformgondolat kibontakoztatása. Nem szabad félni az ütközésektől,
mint ahogy hamis illúzió az is, hogy az MSZMP egyedül meg tudja
oldani az ország összes problémáját. A fontos az, hogy a kecskeméti
tanácskozással megkezdődött a párbeszéd. Ugyancsak lényeges,; egyre
nyilvánvalóbban megmutatkozik, ennek a pártnak a tagjai a
továbbiakban már nem vállalják azt a szerepet, hogy a felsőbbséget
állandó helyeslésükről biztosítsák. A pártszakadásra visszatérve úgy
ítélte meg, hogy semmiféle fejlemény nem várható itt, de kívánatos
az lenne, ha a reform hívei megtalálnák azokat a gondolatokat,
amelyekhez az MSZMP-nek legalább 500-600 ezer tagja csatlakozna.
(folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 21:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|