|
|
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (7. rész)
|
A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a gazdaságpolitika reformjának kettős célt, a pénzügyi stabilitás folytatását és keresztülvitelét, valamint a gazdaság kitörését kell szolgálnia. A súlypontot ezzel együtt át kell helyezni a gazdaság kimozdítására, egy új minőségű gazdaságfejlődés elindítására. Ez jelentős kockázatot rejt magában - mutatott rá az államminiszter, emlékeztetve arra is, hogy egy ilyen kockázatra a magyar nemzetgazdaság az évtized közepén nagyon ráfizetett. Eladósodásunk, kamatterheink jelentős növekedése akkor következett be, amikor nem reformintézmények irányításával indítottunk el egy gazdasági növekedést, amely pénzügyi csőd közelébe vezette az országot. Hozzátette: kétségtelen, hogy a reformok elindításához ma nagyobb induló forrásokra van szükség, mint ami saját erőből megteremthető, működésbe hozható. Külföldi erőforrásokat kell bevonni, s fontos, hogy ezek valóban a kitörés szolgálatába álljanak: exportnövelést, műszaki-technikai fejlődést, hatékonyságnövekedést eredményezzenek. A továbbiakban - az államháztartás súlyos nehézséggel járó önfinanszírozását elemezve - szólt az ország szolgáltatási mérlegének jelentős romlásáról. Okaként említette többek között a világútlevél kapkodó bevezetését is, azt, hogy az illetékesek nem számoltak a pénzügyi, áruellátási rendszerünk mai állapotával. Külgazdasági kapcsolatainkban a kétpiacos külkereskedelem-politika stratégiájára kell áttérnünk, megszüntetve a közel négy évtizedes gazdaságpolitikai gyakorlatot, amelyben a magyar nemzetgazdaság egyoldalúan, túlzottan a KGST-együttműködésre épült. A túlerőltetett KGST-beli kapcsolatok mára oda vezettek, hogy erős piaci korlát, s kapacitásaink elégtelen kihasználása vált jellemzővé - mutatott rá az előadó, hangsúlyozva, hogy növelni kell a világpiaci exportra, s a hazai piacra való termelést. Ehhez az export-dinamizálás növelésére van szükség, nincs lehetőség az egyik integrációból a másikba való átmenetre. A megoldás az lehet, hogy a KGST-kapcsolatokat piacivá alakítjuk át - ez kétoldalú alapon elsősorban a Szovjetunióval látszik lehetségesnek. Egy szocialista közös piac megvalósításának nincsenek meg a gazdasági feltételei. A magyar piac versenyképessé válásának feltételeként említette az import mellett az export liberalizálását. Az államminiszter arról szólva, hogy mit várhatnak a reformtól a dolgozó emberek, kifejtette: egy-két évig nem számíthatunk az életszínvonal javulására, sőt előfordulhat további némi csökkenése is. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 19:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|