|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (1. rész)
|
1989. április 10., hétfő - A Parlamentben hétfőn ülést tartott Nyitray Rékának, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos főmunkatársának elnökletével a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága. Elsőként Meleg Zoltán, a Pest Megyei Tanács környezet- és természetvédelmi titkára tájékoztatta a testületet arról a napokban történt eseményről, hogy Nagymaros térségében kivágtak ötvenöt jegenyenyárfát. Meleg Zoltán elmondta, hogy a beruházók semmiféle engedélyt nem kaptak a nyárfák kivágására. Nem igaz az a feltételezés, hogy a fák egy bizonyos baktériumos betegségben szenvedtek volna, szakértők véleménye szerint a tapasztalt kiszáradást a beruházás következtében kialakuló vízhiányos állapot idézte elő. Ez a folyamat azonban - ugyancsak szakvélemények szerint - visszafordítható lett volna, a fákat meg lehetett volna menteni. A kár annál is nagyobb, mivel ez a nyárfasor meghatározta a táj képét. A későbbiekre vonatkozó tervek sem számoltak a fák kipusztításával, a majdani állapotot előrevetítő fantáziaképeken is látható a fasor.
A bizottság állást foglalt amellett, hogy a beruházó ilyen jellegű, engedély néküli tevékenysége megengedhetetlen, s feltétlenül szükséges vizsgálatot indítani a felelősség megállapítására. E kérdés kapcsán szóba került az is, hogy a térségben - akár a kivágott fatörzsekből - állítsanak emléket az itt kárba veszett értékeknek. A meghívottként jelenlévő Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár ehhez a kérdéshez kapcsolódva kifejtette: tudomása szerint a kivágás időpontjában már csak 29 fa állt, s az őhozzá eljuttatott szakvélemények ezeket a nyárfákat kivágásra ítélték. Az államtitkár tudni vélte azt is, hogy a nagymarosi tanácselnök szóbeli engedélyt adott a fasor kivágására. A későbbi szóváltásban a bizottság tagjai vitatták e tájékoztatás pontosságát, rámutatva, hogy a kivágást követően elkészített helyszíni jegyzőkönyvben is 55 fa szerepelt, a helyi tanácselnöknek pedig nincs is illetékessége az ilyenfajta kérdések eldöntésében. Hoch Róbert akadémikus annak a véleményének adott hangot: a fák gyors kivágása azt sugallmazza, hogy a beruházók nem a kormány ígéretének megfelelően járnak el. Kifejtette még: az a rossz érzés kísérti, hogy a társadalmi bizottság puszta létével egyeseknek alibit szolgáltat, ám valóságos beavatkozásra a dolgok folyamatába tulajdonképpen nincs módja. (folyt.köv.)
1989. április 10., hétfő 15:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|