|
|
 |
|
 |
Grósz Károly - rádióbeszélgetés (4. rész)
|
Ez azért van, mert a gazdasági viszonyok rendkívül összekuszáltak,
illetve az objektív adottságaink - például az adósságállomány
nagysága - miatt nagyon szűk lehetőség kínálkozik az újításra. A
legfontosabb mégis, hogy tartósan ne legyen túl nagy szakadék a két
folyamat között.
Grósz Károly válaszolt több, a történelmi események megítélésére
vonatkozó, vagy éppen a közelmúlt történéseivel kapcsolatos kérdésre
is. Kijelentette, hogy nem tartotta politikailag célszerűnek az
1956-os eseményekkel kapcsolatos, még ki nem érlelt értékelés
nyilvánosságra hozását. Az akkori történések népfelkelésnek
minősítése nézete szerint leegyszerűsítő, a pontosabb megközelítés
szerinte az, amely egy diákmegmozdulás, egy felkelés, majd egy
ellenforradalomba átcsapó folyamatként értékeli 1956 ismert napjait.
Mindehhez hozzátette, hogy ugyanakkor vallja: minden politikusnak
joga, hogy saját meggyőződését képviselje.
A főtitkár foglalkozott a hazánkban fellépő antiszemitizmussal,
cigányellenességgel, vagyis a fajgyűlölettel, illetve a
nacionalizmus kérdésével is. Nyomatékosan megismételte a párt
ezekben a kérdésekben többször világosan megfogalmazott
álláspontját: minden rendelkezésére álló politikai eszközzel fellép
e jelenségek ellen.
A Nagy Imre politikai rehabilitálására vonatkozó kérdésre
elmondta: nem valószínű, hogy az a temetése előtt vagy akár csak
utána is megtörténhet. Bizonyosan a jogi rehabilitálásnak van
létjogosultsága, s ehhez a teljes periratot tanulmányozni kell. Ez
azonban nem a pártvezetés, hanem a szakemberek dolga. Nagy Imre
politikai szerepének megítélésében azonban a pártnak van, és kell
hogy legyen véleménye, ezért most tudatosan és következetesen
felderítik, illetve feldolgozzák az újabb és újabb okmányokat.
Lehetővé kell tenni azt is, hogy ezeket a dokumentumokat a
közvélemény is megismerhesse. Ám hozzátette: olyan politikai
természetű hibák történtek azokban a napokban, amelyek a teljes
rehabilitációt politikai szempontból nem indokolják. Amennyiben új
ismeretekhez jutnak e dokumentumok tanulmányozása során, akkor felül
kell vizsgálni az eddigi álláspontot. A dokumentumok, és így az
újabb ismeretek körének bővítéséhez kérték a Szovjetunió és
Jugoszlávia segítségét is. Grósz Károly rámutatott arra is, hogy a
mai paraméterekkel nem lehet mérni az akkori történéseket, de azokat
akkor is számba kell venni. Kötelességünk azt a korszakot
megnyugtatóan lezárni - hangoztatta -, s ennek során egyetlen
politikai rendező elvet célszerű elfogadni, a megbékélés, a
társadalmi közmegegyezés felé keresni a kiutat. (folyt.köv.)
1989. április 2., vasárnap 19:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|