|
|
|
|
A Duna Kör nyílt levele Nagymaros polgáraihoz (1. rész) (OS)
|
Budapest, 1989. április 1., szombat - Nehéz helyzetbe került Nagymaros lakossága a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer miatt. Bár a vízlépcső környezeti kárai országrésznyi területet sújtanak, gazdasági és kulturális hátrányai pedig minden magyar lakost érintenek, tudjuk, hogy Nagymaros és Visegrád lakosainak különlegesen sok terhet kellett és kell e vízlépcső miatt elviselni. Nagymaroson már negyedszázada a vízlépcső miatt hiúsult meg a törpe vízmű társulás, új kutakat kellett fúrni, a lakosság költségén. Termőföldek estek áldozatul különféle átrendezéseknek. A hatvanas évek elején a vízlépcsőre hivatkozva nem engedték a szennyvíztisztító társulás létrehozását. A hetvenes évek közepén háromnegyed milliót vitt el a tanácsi pénzből a szennyvízelvezetési terv - leállították: ,,majd a vízlépcsső ,,. Azóta a házankénti költség tíz-tizennégyszeresére emelkedett, ezt a családoknak a mai kamatokkal kell hitelből fedezni. Vannak, akik úgy tudják, hogy a folyó csatornázást és útépítést a vízlépcső beruházója fedezi - a valóság az, hogy csak egy részét. Van, ahol csak megelőlegeztek csatornaköltséget az útépítés befejezése érdekében, de ezt még ki kell fizetni. A minisztériumi támogatásnak csak jelentéktelen részét ígérik a folyó tervidőszakra, a többi csak ígéret: majd a VIII. ötéves tervben. Vannak ugyan a lakosságban, akik az építkezés haszonélvezői, akiknek telkét felvert áron sajátították ki, vagy azok a családok, ahol a kiadott szobák után fejenként és havonta adózás után is 7-8000 forint a bevétel, télen, szezonon kívül is. Van, aki úgy gondolja: telefont is a vízlépcső miatt kapott. A nagymarosiak többsége számára azonban a vízlépcső a harminc éve halogatott ígéreteket jelenti, a visszafogott fejlesztéseket, az építkezés porát, zaját, bűzét. Vannak, akik Nagymaroson is felismerték, hogy a vízlépcső káros Nagymarosra és káros az országnak. Nagymaros községben eddig több mint ötvenen írták alá a Duna-mozgalmak vízlépcső elleni népszavazást követelő felhívását. De vannak olyanok is, akik úgy gondolkodnak: harminc éve szenvedünk a vízlépcső miatt. Most hiúsítják meg a környezetvédők, amikor már elkészülne és élvezhetnénk az ingyen aszfaltutat, az ingyen vízvezetéket, az ingyen csatornázást, a bevezetett telefonokat? Feltételezzük, hogy ilyen érzelmek vezették azokat a nagymarosi MSZMP- és egyéb tisztségviselőket, akik aláírásgyűjtési kampányyt indítottak a vízlépcső mellett, a népszavazás ellen. Megértjük, hogy az elszenvedett sérelmekre így is lehet reagálni, de nem fogadjuk el érveiket és módszereiket. (folyt.köv.)
1989. április 1., szombat 17:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|