|
|
 |
|
 |
Megyei jogú város Kecskemét - ünnepi tanácsülés
|
1989. március 30., csütörtök - Ünnepi tanácsülést tartottak csütörtökön Kecskeméten abból az alkalomból, hogy a több mint 100 ezres lélekszámú település megyei városi rangot kapott. A városi tanács dísztermében rendezett eseményen a tanács tagjain kívül részt vettek Kecskemét ipari, mezőgazdasági üzemeinek képviselői is. A megyei várossá nyilvánítást tanusító oklevelet Horváth István belügyminiszter adta át Adorján Mihálynak, Kecskemét tanácselnökének.
Kecskemét 1950-ben lett az ország legnagyobb megyéjének,
Bács-Kiskunnak a székhelye. Ez a rang szerepet játszott abban, hogy
a következő évtizedek során a város lakossága megduplázódott, a
korábbi élelmiszeripari üzemek mellett újabb munkahelyek ezrei
jöttek létre, s újabb iparágak is meghonosodtak. Hat új városrész
épült fel, s ad otthont több mint húszezer családnak.
A lakosság életkörülményeinek javítása mellett Kecskeméten
szakítottak a mennyiségi szemlélettel, s fokozott figyelmet
fordítottak az esztétikus építészeti megoldásokra, a környezetre is.
Különösen az elmúlt évtizedben vált igazán érzékelhetővé ez a fajta
gondolkodás, amelynek eredményeként a korábbi - összességében
jellegtelen - mezővárosi arculat megváltozott, s Kecskemét sajátos
hangulatú, építészeti remekműveit megmentő, a régi és az új épületek
harmonikus egységét megteremtő várossá lett.
A település számos területen nemcsak a városnak, a megyének vált
kulturális centrumává, hanem több művelődési intézményével
nemzetközi hírnévre is szert tett. Kodály szülővárosában 1975-ben
nyitotta meg kapuit a távoli országokból is vendégeket fogadó
Zenepedagógiai Intézet. Ugyancsak nemzetközivé szélesedett a Kerámia
és Tűzzománc Stúdió. A művelődési intézmények sorában országosan is
egyedülálló a Kecskeméten megépült játékház és játékmúzeum. Az
utóbbi néhány év létesítményei közül a futóhomokon kialakított több
hektáros csónakázó tó s a hozzátartozó szabadidőközpont vonz számos
látogatót.
A megyei városi rangot elnyerő, s ezzel önkormányzatának újabb
állomásához érkező Kecskeméten a jövőben is egyik legnagyobb
feladatnak tekintik a művészetek és tudományok támogatását, a
fiatalok tanulási lehetőségeinek bővítését. (MTI)
1989. március 30., csütörtök 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|