|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótájékoztató (5. rész)
|
Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Borics Gyula. A
Magyar Hírlap munkatársa arról tudakozódott, hogy a bizalmatlansági
indítvány elfogadása, illetve a kormány esetleges lemondása esetén
ki fogja kijelölni az új miniszterelnököt.
Az új alkotmány megalkotásáig és elfogadásáig a jelenlegi
eljárási rend lesz érvényben, nevezetesen az, hogy a Hazafias
Népfront tesz javaslatot a kormány elnökére és a kormány tagjaira.
Utána az Országgyűlés dönt. Az új alkotmány szerint majd a
köztársasági elnök jogkörébe tartozik a miniszterelnök kijelölése -
válaszolta Borics Gyula.
A Népszava munkatársa megkérdezte: nem jelent-e ellentmondást,
hogy a miniszterelnök megválasztja a minisztereit, majd az
Országgyűlés az egyes miniszterekkel szemben is benyújthatja a
bizalmatlansági indítványt. Második kérdése arra vonatkozott, hogy
amennyiben az interpellációra adott válasz nem elégíti ki a
képviselőket, felvetődik-e a bizalmi kérdés.
Ha egy jelentős kérdésben nem fogadja el az Országgyűlés a
miniszter válaszát, két eset lehetséges: vagy a Parlament veti fel a
bizalmatlansági indítványt, vagy pedig a miniszter vonja le a
konzekvenciát, és bizalmi szavazást kér személyével kapcsolatban.
Addig, amíg az új alkotmány életbe nem lép, törvényben fogják
szabályozni, mi történjék akkor, ha a miniszterelnök nincs
megelégedve a miniszterével, és le akarja váltani - felelte az
államtitkár.
Az Austria Press tudósítója afelől tudakozódott, hogy a
parlamenti bizottságok mikor kapnak nagyobb szerepet a
szakminiszterek kiválasztásában.
Borics Gyula annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a
jövőben a parlamenti bizottságoknak sokkal nagyobb szerepük lesz a
kormánytagok kinevezésében, mint amekkora most van.
A TV-Híradó munkatársának kérdésére válaszolva leszögezte: az
alkotmány 33. paragrafusának 3. bekezdése - amennyiben elfogadják -
a következőképpen fog alakulni: a minisztert az Országgyűlés ülésein
az államtitkár, vagy az általa megbízott miniszterhelyettes
helyettesíti.
A Magyar Távirati Iroda munkatársa a bős-nagymarosi beruházással
kapcsolatos munkálatok visszafordíthatatlanságának értelmezését
firtatta. (folyt. köv.)
1989. március 24., péntek 19:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|