|
|
 |
|
 |
A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése (1. rész)
|
1989. március 11., szombat - A több mint 13 ezres tagság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, ahol szombaton megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum kétnapos országos gyűlése. Az MDF első nagyszabású, országos rendezvényén megjelent Szűrös Mátyás, az országgyűlés elnöke. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, s nagy számban vettek részt az eseményen a nemzetközi sajtó különböző orgánumainak munkatársai.
A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnökségének tagja
nyitotta meg, ezt követően kapott szót a mozgalmat az első
közgyűlésig irányító testület több tagja, hogy számot adjon az
eddigi működésről, az MDF helyzetéről.
Az elsőként felszólaló Csoóri Sándor kiemelte: tévedés lenne azt
hinni, hogy az MDF értelmiségi csoportosulás, úgymond az írók,
tollforgatók játéktere. E szellemi mozgalom valójában politikai
küzdőterep. Ezt követően felvetette - mint a tanácskozás során
csaknem valamennyi felszólaló - hogy az MDF továbbra is mozgalomként
működjön-e vagy alakuljon párttá. Csoóri Sándor úgy vélekedett: a
párt vagy nem párt kérdése voltaképpen elszegényítő gondolat, s
eltereli a figyelmet a jelenleg legfontosabb feladatról, az
összefogásról, az egység megteremtéséről.
Bíró Zoltán előadásában áttekintette, s egyúttal mérlegelte az
MDF eddigi tevékenységét. Hangsúlyozta: annak idején az MDF úgy jött
létre, hogy néhány értelmiségi nem tudta már szó nélkül hagyni azt a
gazdasági és politikai hanyatlást, amely az ország katasztrófájával
fenyegetett, s fenyeget még ma is.
A párttá alakulás kérdéséről Bíró Zoltán kifejtette:
elkerülhetetlen, hogy az MDF - amennyiben részt kíván venni a
politikai életben - előbb vagy utóbb megszervezze a maga pártját, de
egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor történik. Mindenesetre
leszögezte, hogy akár pártként, akár mozgalomként, az MDF-nek jelen
kell lennie a következő választásokon. Az átmenet időszakára egy
alkotmányozó nemzetgyűlés létrehívását szorgalmazta Bíró Zoltán,
mert úgy vélekedett, hogy a koalícióra sem az MSZMP, sem a többi,
alakulóban lévő párt még nem kellően felkészült. (folyt.köv.)
1989. március 11., szombat 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|