|
|
 |
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (15. rész)
|
Lehetséges, hogy a tulajdonformák esetében csak az úgynevezett
szektorsemlegességet, a gazdaság esetében a vállalkozás szabadságát
és biztonságát kell az alkotmányban rögzíteni. Több javaslat is
eglhangzott már a meghatározandó elvekre vonatkozóan, hadd említsek
csak egyet: szükség van az állam feladatainak valamilyen
körvonalazására a határainkon kívül élő magyarsággal kapcsolatban.
Ez a javaslat valamilyen formában szinte minden vita során, ha
szabad így mondani: politikai vagy pártállásra való tekintet nélkül
felmerült. Nem kívánnék azonban most ezekre az elvekre tett
javaslatokkal foglalkozni. Itt is ellentmondásos a helyzet: vannak
nézetek például, amelyek a lehető legkevesebb ilyen elvet kívánják
az alkotmányba foglalni, ugyanakkor a történeti tapasztalatok
alapján mégis elvárják, hogy az állam alkotmányosan biztosítsa
azokat a lehetőségeket, amelyek például a gazdálkodás területén a
vállalkozási szabadságban, a monopolhelyzetek kialakulásának
tilalmában fejeződnek ki. Sok vita várható még, s mint
hangsúlyoztam, számítunk is viták eredményeire. Egy ugyanis
bizonyos: a konszenzusnak - ha szabad egyáltalán ilyen különbséget
tenni - leginkább ezekben az alkotmányos elvekben kell kialakulni.
Ezek az elvek adják meg az Alkotmány eszmei-politikai karakterét,
ezek lesznek irányadók az alkotmánybíróság előtt folyó eljárásban,
ezek az elvek irányítják az állami tevékenységet. Még egyszer hadd
mondjam: nagyon remélem, hogy a társadalmi vita, akár mostani
szabályozási elvekről, akár a majdani szövegtervezetről alkalmas
lesz arra, hogy széles körű egyetértésre épülhessen az alkotmány e
része. Államszervezeti megoldásokra - a legalapvetőbb építkezési
elveken túl, mint például a hatalmi ágak elválasztása - találhatók
egyformán alkalmazható, jóllehet egymástól jelentősen különböző
variánsok is. Társadalmunk karakterét kifejező, az állami
tevékenységet irányító elvekben azonban konszenzust kell elérni a
lehető legszélesebb mértékben. Inkább kevesebb, de általánosan
elfogadott elvet rögzítsünk az alkotmányban.
- Nem akarom természetesen azt a látszatot kelteni, hogy az
alkotmány a hazai viszonyokban gyökerező szerves jellegét, a hosszú
távú folyamatokra való építkezés biztosítását, a napi politikai
viszonyokhoz kapcsolódó elemek közötti szelektálást a jogi forma és
tulajdonságai eleve garantálják. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|