|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (11. rész)
|
Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő az Alkotmány szabályozási elveit. Bevezetőben vázolta a hazai alkotmányozás sok évszázados történeti hátterét, társadalmi, politikai körülményeit, az alaptörvény megalkotásának erkölcsi, szokásjogbeli indíttatásait. Majd rámutatott: az országban a társadalom történetileg kialakult politikai kultúrájának összetevői, sajátos vonásai különösen jelentősek, s írott, kifejezetten jogi dokumentumként megfogalmazott alkotmány készítésénél annál is inkább figyelni kell rájuk, mert később az alkotmány megvalósulását befolyásoló társadalmi környezet részeként az alkotmány működésére amúgy is hatással vannak. - Nagy körültekintéssel kell tehát elemezni a lehetséges célokat és megoldásokat - folytatta. Van már történeti példánk arra, mik a következményei az ország múltjától, viszonyaitól idegen struktúrák és megoldások átvételének. Ez nem ismételhető meg még egyszer. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek lehetetlenné teszik a magyar társadalomfejlődés múltjától és jövőbe mutató tendenciáitól idegen, mesterséges, éppen ezért működése során sok diszfunkcionális következménnyel járó jogi konstrukció kialakítását, úgy azonban, hogy ez a munka és terméke ne ragadjon le az adott helyzet konkrét problémáihoz, s napi megoldásokhoz. Ez a veszély valóságos, s hadd tegyem hozzá, minden időben történt alkotmányozás esetében is az volt. Szembe kellett nézni vele a legidőtállóbbnak bizonyult alkotmány, az amerikai alkotmány készítése során is. Amidőn az amerikai alkotmányt előkészítő delegátusok Philadelphiában összeültek, a problémát úgy vélték megoldani, hogy gondoskodtak róla, a viták szigorú titokban folyjanak. Ha nem szivárog ki, hogy az egyes delegátusok mit mondanak, akkor talán elkerülhető - vélték - a delegátusok otthoni viszonyaihoz, környezetéhez kapcsolódó, napi érdekek hatása az alkotmányra. Ennek ellenére mégis azt mondotta az egyik résztvevő a vitákról, hogy ,,alig kelt ki a csibe a tojásból, máris mindenki le akart fosztani róla egy tollat.,, A mi esetünkben fordított folyamat is észlelhető: nem csak kopasztjuk a ,,csirkét,,, hanem egyúttal ,,öltöztetjük,, is. Sok szép elvet, külhonból ismert megoldást kívánnánk rá, nem ritkán egymáshoz nem illőeket, a koherenciára a tekintet nélkül. Ezek a kívánságok nálunk is többnyire a napi politikai törekvésekhez kapcsolódnak, éspedig nem ritkán gyanakvástól, félelemtől indíttatva. Tettenérhető ez a félelem és társadalmi összefüggései is. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 15:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|