|
|
 |
|
 |
Az MSZMP KB ülése - Szóvivői (26. rész)
|
Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor Major László, a
párt szóvivője megnyitotta a tanácskozást követő hagyományos
nemzetközi sajtótájékoztatót. Bejelentette, hogy a szóvivői
értekezlet idején Grósz Károly főtitkár az MSZMP Politikai
Főiskoláján a párttag országgyűlési képviselőket informálja a KB
üléséről. Közölte azt is, hogy a testület jóváhagyta az MSZMP
jelöltjeként Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnöki posztjára. A
jelölést a Hazafias Népfront jelölő bizottságához eljuttatják. Az
MSZMP-nek az a véleménye, hogy ha az Országgyűlésen további
jelöleket állítanak, akkor a párt azzal egyetért, de leszögezte: az
MSZMP-nek egy jelöltje van, Szűrös Mátyás, a párt parlamenti és
külügyi titkára.
Mivel a KB-ülés utolsó napirendi pontjának is Berecz János volt
az előadója, aki az első napirend előterjesztőjeként személyesen
kívánta az újságírókat témájáról tájékoztatni, a szóvivő
formabontásként a nemzetközi kérdésekről szóló beszámolóról adott
áttekintést. Szólt arról, hogy Szűrös Mátyás több mint egy órás
előadásában 1984-től napjainkig vázolta fel a magyar külpolitika
törekvéseit. Az MSZMP nemzetközi tevékenységét elemezve
bejelentette: széles körű pártközi találkozó szervezésén
munkálkodik, s több mint 2O párttal már fel is vette a kapcsolatot.
Az előkészítés célja, hogy a nyár elején Budapesten létrejöjjön egy
kerekasztal-konferencia, amelyen kötetlen formában, dokumentumok
elfogadása nélkül vitassák meg az európai sorskérdéseket, a földrész
államainak, népeinek egymáshoz való viszonyát. E szimpóziumon az új
Európa filozófia megfogalmazását tervezik.
A kétoldalú államközi kapcsolatokról szólva a legutóbbi
találkozók sorában kiemelkedőnek minősítette Grósz Károly
jugoszláviai megbeszélését, amelyet az előadó úgy értékelt:
történelminek nevezhető, hogy a jugoszláv fél késznek mutatkozott a
magyarokkal közös nemzetiségi deklaráció aláírására. A nemzetközi
közvéleményt élénken foglalkoztató két kérdésről, a magyar-izraeli
és a magyar-dél-koreai kapcsolatokról elmondta: Magyarország újabb
tárgyalásokat kezdeményez a közeljövőben Izraellel. A Koreai
Köztársasággal alakuló viszonyunk célja elsődlegesen az, hogy
enyhítse a feszültséget a Koreai-félszigeten, a kapcsolatfejlesztés
nem irányul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. (folyt.
köv.)
1989. március 7., kedd 20:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|