|
|
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (17. rész)
|
A magyar külpolitika és a külpolitizálás azonban az ország belső fejlődésének szempontjából is korszakhatárhoz érkezett. A magyar külpolitika nagy ellentmondása jelenleg az, hogy a megváltozott világ kihívásai gyors és határozot válaszadást követelnek meg tőlünk, s miközben ehhez a külső feltételek kedvezőbbek, mint valaha, belső helyzetünk egyre jobban korlátozza mozgási lehetőségeinket, kijelöli a kényszerpályát. Egyre inkább fenyeget annak veszélye, hogy a belső háttér korlátai, a magyar gazdasági és társadalmi bénultság hiteltelenné teszi mindazt, amit legfelső vezetésünk, a diplomácia legkülönbözőbb szintjei politikai megállapodásokon elértek. Napjaink egyik fejleménye, hogy formálisan is megtörtént a gyakorlatban már korábban bekövetkezett változás, a külügyi kormányzat közvetlen pártirányításának felszámolása. Nyilvánvaló azonban, hogy egy párt soha nem mondhat le az állami külpolitika befolyásolásáról, akár kormányon van, akár ellenzékben. Különösen fontossá válik mindez akkor, amikor a Központi Bizottság február 10-11-i ülése történelmi jelentőségű döntést hozott arról, hogy az MSZMP elfogadja a többpártrendszer kialakítását. Stratégiai feladatunk az új helyzetre való felkészülés: biztosítanunk kell, hogy az MSZMP minden területen ,,versenyképessé,, váljék. Vonatkozik ez a külügyi kérdésekre is. Pártunknak számolnia kell azzal, hogy az újonnan létrejövő pártok előbb-utóbb kialakítják együttműködésüket külföldi partnereikkel. El kellene azonban kerülni, hogy a nemzetközi kapcsolatokban olyan egészségtelen versengés alakuljon ki, amely gátolja a közös nemzeti érdek képviseletét és érvényesítését. Épp ezért a külügyi munkát mielőbb a pártok, szervezetek közötti párbeszéd napirendjére kell tűzni. Mindez igen nagy és felelősségteljes feladatot jelent. Pártunk azonban rendelkezik a megoldásához nélkülözhetetlen feltételekkel: a józan tárgyilagossággal, a kellő szellemi tőkével és tapasztalattal. A magyar külpolitika tekintélyt, megbecsülést szerzett hazánknak, pártunknak. Az elmúlt időszak kiemelkedően fontos nemzetközi eseménye volt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet harmadik, 1986. novemberében kezdődött bécsi utótalálkozója ez év januárjában befejezte munkáját. A találkozó két területen hozott minőségi változást jelentő előrelépést: a katonai, illetve a humanitárius-emberi jogi kérdésekben. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|