|
|
 |
|
 |
Elhagyták a börtönt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok (2. rész)
|
Ily módon a lelkiismereti okokból a katonai szolgálatot megtagadók
szabad emberként, törvényesen, társadalmi munkával helyettesíthetik
a fegyveres szolgálatot, s ennek Magyarországon is adottak a jogi
feltételei. Szeptemberben az emberi jogokért tartott koncert
alkalmával az Amnesty International itt tartozkódó vezetői is
szorgalmazták ennek a szolgálatnak a bevezetését hazánkban.
Október 5-én az Országház mellett, a Kelet-Nyugat Párbeszéd
Hálózat szervezésében tucatnyi egyesület és társaság részvételével
tüntetés volt a lelkiismereti okból katonai szolgálatukat megtagadó
160 fiatal szabadon bocsátásáért és a polgári szolgálat
bevezetéséért. A tüntetők minderről nyilatkozatot juttattak el Grósz
Károly akkori miniszterelnöknek és Stadinger Istvánnak, az
Országgyűlés elnökének.
Ugyancsak októberben Szabó Egon vezérőrnagy, a Magyar
Néphadsereg politikai főcsoportfőnök-helyettese hazánkban dolgozó
külföldi tudósítóknak elmondta, hogy a ,,pontosított,, magyar
katonai doktrina - amely az új világpolitikai és gazdasági
körülményekhez igazította a Magyar Néphadsereg feladatait - már
tartalmazza az alternatív katonai szolgálatot is. Az elképzelések
abból indultak ki - mondta akkor -, hogy a haza védelmének
,,többféle módon lehessen eleget tenni,,.
A Minisztertanács november elején döntött ebben a kérdésben. A
kormány elhatározta, hogy a már korábban bevezetett fegyver nélküli
katonai szolgálat mellett lehetővé teszik a polgári szolgálatot is:
a vallási vagy lelkiismereti okokból semmiféle katonai szolgálatot
sem vállaló fiataloknak 36 hónapot kell majd az Állami Bér- és
Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen, a katonai
elhelyezéshez hasonló körülmények között dolgozniuk.
Január 9-én több alternatív szervezet nyújtott be kérelmet ebben
a tárgykörben az Országgyűlés Sajtóirodájához. Másnap Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter expozéjában jelezte: az alkotmánynak a
honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit is módosítják,
hogy a lelkiismereti, vallási okokból fegyveres vagy katonai
szolgálatot nem vállalók számára is megteremtsék a polgári szolgálat
lehetőségét. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 16:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|