|
|
 |
|
 |
Örmény-azerbajdzsán felhívás
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 4. szerda (MTI-tud) - A nemzetiségi uszítás, a rendbontások elleni határozott fellépésre, valamint józanságra és önmérsékletre szólította fel Örményország és Azerbajdzsán lakosságát közös felhívásában a két köztársaság párt és állami vezetése. A szerdai jereváni és bakui lapokban közzétett üzenet egyúttal erőteljesen sürgette a menekültek áradatának mielőbbi megfékezését.
A két központi bizottság, legfelsőbb tanácsi elnökség és kormány
a dokumentumban is utalt arra, hogy a karabahi probléma nyomán
felszínre tört nemzetiségi feszültség, a helyzetet tovább élező
sorozatos összetűzések és pogromok mindkét köztársaságból menekültek
valóságos áradatát indították el, s számuk mára ijesztő mérteket
öltött. Becslések szerint Örményországot mintegy 170 ezer
azerbajdzsán, Azerbajdzsánt pedig legalább 150 ezer örmény
nemzetiségű lakos hagyta el, s ez a folyamat, mint arról a szovjet
sajtó beszámolt, az örményországi földrengés után sem állt meg. A
felhívás kitér arra is, hogy mindkét köztársaságban jelentős
nehézséget okoz a nagyszámú menekültről való gondoskodás, s
különösen nagy tehertétel ez a földrengés következményeinek
felszámolása idején.
Hangsúlyozva, hogy a nemzetiségi indulatok szítása, a két nép
ellenségeskedése a peresztrojka-ellenes és antidemokratikus erők
malmára hajtja a vizet, a két köztársaság vezetése határozott
ígéretet tett a helyzet normalizálására, az elvándorlást előidéző
okok mielőbbi megszüntetésére, a térségben tapasztalható feszültség
enyhítésére. - Nem engedhetjük meg, hogy a nacionalista indulatok a
józan ész fölébe kerekedjenek - olvasható a felhívásban.
Ezzel együtt szigorú felelősségre vonást helyeztek kilátásba
azokkal szemben, akiknek közük volt a más nemzetiségűek helyzetének
lehetetlenné tételében, elüldözésében. A két köztársaság vezetése a
felhívásban egyúttal garantálta minden állampolgár alkotmányos
jogainak tiszteletben tartását, korábbi lakásaik és munkahelyük
visszaadását. +++
1989. január 4., szerda 20:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|