|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (9. rész)
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapján utolsóként meghallgatta a
nyomtatott és az elektronikus sajtó privatizációs eljárásait
vizsgáló bizottság úgynevezett közbülső jelentését az eddigi
eredményekről. A testület álláspontját Debreczeni József (MDF) elnök
ismertette. Mint emlékezetes, a bizottság felállításáról a
törvényhozás egy május végén kelt határozata intézkedett. Feladatául
szabta, hogy értékelje a privatizációs folyamatok jogszerűségét,
gazdasági kihatásait, s feltárja az esetleges visszaéléseket,
illetőleg a kialakuló monopolhelyzeteket.
A most előterjesztett ,,közbülső,, jelentés megállapítja: a
magyar sajtóban rendkívül súlyos jogi, politikai, gazdasági,
technikai, szakmai és etikai válság jelei tapasztalhatóak. Mindezek
oka a korábbi állampárti sajtóstruktúra szétesésében keresendő. Az
állampárti diktatúra sajtója a politikai szócső szerepét töltötte
be. Az ilyenfajta sajtó természetesen csak egy roppant bürokratikus,
apparátus jellegű szerkezetben működhetett. Ezek a viszonyok azonban
szétzilálódtak a politikai rendszerváltás folyamatában, ami a
válságtünetekhez vezetett. A gazdasági válság lényege, hogy a sajtó
területére is betörő piaci viszonyok egy piaci működésre merőben
alkalmatlan struktúrával, elavult, korszerűtlen technikával és
jórészt ugyancsak alkalmatlan és felkészületlen emberekkel
találkoztak. A jogi válságot az okozza, hogy a piaci viszonyok
közötti működésben valóságos törvényen kívüli állapot jött létre. A
szakmai-politikai-etikai válság a pártsajtó szétesése nyomán alakult
ki, aminek következtében a kiadók és a szerkesztők
erkölcsi-politikai identitás- és egyensúlyzavarba kerültek. A
bizottság következtetése: a privatizáció és az azzal együttjáró
külföldi tőkebefektetés létkérdés a magyar sajtó számára, azonban el
kell kerülni bármiféle monopolhelyzet kialakulását. Ennek érdekében
a testület azt javasolja, hogy az új médiatörvény megalkotásáig a
kormányzat kontrollálja a sajtó privatizációs folyamatait.
Ez utóbbi konklúzió vitát váltott ki a Parlament ülésén. Molnár
Péter (Fidesz) arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy a többségi
véleménnyel szemben - amelyet a bizottság tíz tagja közül az MDF és
a KDNP összesen öt tagja szavazott meg - markánsan megfogalmazódott
egy kisebbségi vélemény is, amelyet három párthoz tartozó bizottsági
tagok jegyeztek. (Ez utóbbi összetétel Molnár Péter szerint már
önmagában is elgondolkodtató tény, és arra utal, hogy a bizottságban
résztvevők körét újra kellene szabályozni.) A kormánypárti
végkövetkeztetéssel szemben a kisebbség úgy véli, hogy a kormány
közvetlen felügyelete a sajtó privatizációs ügyei felett
hihetetlenül nagy hiba lenne. (folyt.köv.)
1990. július 23., hétfő 18:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|