|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (7. rész)
|
Mielőtt a plénum ismét tárgyalta volna az alkotmány
módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényjavaslatokat, Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium
politikai államtitkára arra kérte az Országyűlést: ha már sürgős
tárgyalással napirendjére tűzte a Társadalombiztosítási Alap idei
költségvetésének módosítását, akkor a véleményezésre felkért három
bizottság - a szociális, a költségvetési, valamint az alkotmányügyi
bizottság - lehetőleg még szerda délelőtt foglaljon állást e
törvényjavaslatról, hogy szerda délután a plenáris ülésen dönteni
lehessen annak elfogadásáról. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a nyugdíjak
emelése csak e törvényjavaslat elfogadásával válik lehetővé, így
minden késedelem éppen a kisnyugdíjasok érdekeit sértené.
Szinte kizárólag az MDF és az SZDSZ képviselői vitáztak ezután a
helyi önkormányzatokról és ezzel összefüggésben az alkotmány
módosításáról szóló törvényjavaslatokról. A múlt heti ülésen ugyanis
az Ügyrendi Bizottság kapta feladatul: foglaljon állást az SZDSZ
beterjesztette javaslat kezeléséről, amelyet a kormánypártok önálló
és ellentörvényjavaslatként, beterjesztői pedig módosító
indítványként tartanak számon. Ahogyan az várható volt: a Kónya Imre
(MDF) vezette Ügyrendi Bizottság - formai okokból - úgy ítélte meg,
hogy a javaslat jelenlegi formájában nem tekinthető módosító
indítványnak. Nem derül ki belőle ugyanis, hogy a javasolt
módosítások a kormány előterjesztésének mely passzusait érintik. Bár
mind az Ügyrendi Bizottság képviselője, mind a bizottsági kisebbségi
véleményt ismertető Hack Péter (SZDSZ) egyetértett abban, hogy a
Házszabály nem ad egyértelmű útmutatást, mindketten kitartottak
éppen a Házszabály rendelkezéseit alapul vevő álláspontjuk mellett.
A történelmi eszmefuttatásokban bővelkedő véleményismertetések több
órát vettek igénybe - húsz felszólalás hangzott el. Ezek között
némelyik hosszúsága miatt próbára tette a hallgatóság türelmét, s
nem hiányoztak a személyeskedő szópárbajok sem. Ismét szó volt az
elnevezésekről, a kormány hatalmi centralizációs törekvéseiről, a
jogi garanciák hiányáról, a helyi önkormányzatok működéséhez
szükséges gazdasági háttérről. S mindeközben szóba került Napóleon,
a dualizmus, a német nemzeti szocializmus kora, Eötvös, Kossuth és
mások önkormányzati elképzelése, a jelenlegi francia és angolszász
állammodell, valamint a mai Magyarország ,,nyomorúságba kergetett és
kihalásra ítélt,, kistelepüléseinek jelenlegi és várható sorsa.
Mindezekkel együtt a vita nem hozott felszínre új érveket,
elemeket, néhány képviselő megjegyzéséből azonban az tűnt ki: az
általános vita mindaddig tart majd, amíg a parlamenti pártok meg nem
egyeznek ebben a kérdésben. (folyt.köv.)
1990. július 23., hétfő 17:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|