|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (4. rész)
|
Az Országgyűlés az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi Bizottság javaslatának megfelelő formában, módosítások
nélkül elfogadta a képviselők jogállásáról, illetve
tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló
alkotmányerejű törvényjavaslatokat.
A képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot indokolva
Balás István, a bizottság alelnöke rámutatott: a jogszabály
kimunkálásával végre megszűnik az a paradox helyzet, hogy a
demokratikusan megválasztott képviselők mind a mai napig nem
rendelkeztek a munkájukat pontosan körülhatároló szabályokkal.
Lényegében már a választásokon induló jelölteket dilemma elé
állította az, hogy mit tegyenek korábbi, biztos egzisztenciájukkal,
miként egyeztethetik össze képviselői megbízatásukat eredeti
hivatásukkal. A tervezet végre pontos választ ad ezekre a
kérdésekre, s rendezi a munkáltatók és a képviselővé vált egykori
munkavállalók érdekütközéseit is.
A tervezetet kísérő rövid vitában a képviselők jobbára
elismerően szóltak a törvényhozók jogállásáról szóló
előterjesztésről. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) a szabad demokraták
nevében egyetértett a képviselői jogállás törvényi szintű
szabályozásával. Rámutatott annak jelentőségére, hogy a törvény
kinyilvánítja: a képviselői jogállás sem munkajogi, sem polgári jogi
jogállás keretébe nem illeszthető. A képviselők így olyan különleges
állami jogi státuszba kerülnek, amelynek önálló körülhatárolása
elengedhetetlen.
Szájer József (Fidesz) hangsúlyozta: a fiatal demokraták mindent
megtesznek annak érdekében, hogy az Országgyűlés munkáját a
hatékonyság, a szakszerűség jellemezze. Csak így igazolhatók a
választópolgárok előtt a képviselők törvényben biztosított
,,kiváltságai,,.
A képviselők jogállásáról szóló, módosító indítvány nélkül
elfogadott törvény a többi között kimondja: a képviselő - és a volt
képviselő - bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre
leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa
közölt tény vagy vélemény miatt. A mentesség ugyanakkor nem
vonatkozik a rágalmazásra, illetve a becsületsértésre, amiért -
mentelmi jogának felfüggesztése után - természetesen a képviselőnek
is felelnie kell. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló
indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, utána a bíróság
terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az Országgyűlés a mentelmi
ügyekben vita nélkül határoz, a jelen lévő képviselők kétharmadának
szavazata alapján. (folyt.köv.)
1990. július 23., hétfő 14:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|