|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának
ülése (2. rész)
|
Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője kifejtette, hogy egyedülálló
az eset, miszerint egy negyven évig kommunista rendszer alatt élő
ország egyik vállalata részvénytársaság formájában a tőzsdén
jegyezteti értékpapírjait. Valószínűleg ténylegesen történtek hibák
a kibocsátás során, ezek mégsem ártottak annyit, mint az időközben
megjelent nyilatkozatok, többek között Bethlen István
sajtótájékoztatója. Bethlen István erre válaszolva elmondta, hogy
sajtókonferenciáját ő még két héttel a részvények kibocsátása előtt
tartotta Bécsben. Matolcsy Györgynek, a Miniszterelnöki Hivatal
államtitkárának az üggyel kapcsolatos véleményét pedig csupán
június végén hozták nyilvánosságra a lapok. Ennek ellenére a bécsi
tőzsdén az IBUSZ részvényeinek árfolyama már a kibocsátást követő
harmadik napon mintegy háromszoros volt.
A vitában meghallgatták Tömpe Istvánt, az Állami Vagyonügynökség
ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: az Állami Vagyonügynökség csak
akkor kapcsolódott be az IBUSZ privatizációjába, amikor az IBUSZ
terveit már rögzítették. Ennek során az Állami Vagyonügynökség a
külföldi forgalmazóval, azaz a Girozentrale képviselőivel kötött
előszerződést a magyar fél szempontjából hátrányosnak ítélte. A
beérkezett pályázatok, új elképzelések azonban - számolva a
szerződés felmondásából adódó költségekkel is - nem voltak jobbak
annál, mint amelyet a Girozentrale új ajánlatként javasolt. Az
ügylet előrehaladottsága miatt a külföldi forgalmazó személyének
megváltoztatása már több hátránnyal járt volna, mint előnnyel.
Tömpe István szerint a kibocsátás során végig a kisbefektetőket
részesítették előnyben, a magyar befektetők számára kedvezőbb
konstrukciót állítottak össze. Jelenleg a magyar állam részesedése
az IBUSZ Rt.-ben 60 százalékos, a magyar tulajdon pedig megközelíti
a 80 százalékot. Hangsúlyozta, hogy az IBUSZ részvényeinek bécsi
tőzsdei bevezetése jó politikai propaganda volt az Antall-kormány
számára. Gidai András, Matolcsy György helyettese közölte: az
államtitkár csupán azt a gyakorlatot kifogásolta és tartotta
botrányosnak, hogy a privatizáció megvalósítása során nem
bíztosították az Állami Vagyonügynökség szoros együttműködését a
kormánnyal.
A vitában külföldi szakértőket is meghallgattak, és kifejtette
véleményét Bokros Lajos, a Budapesti Értéktőzsde választott elnöke.
Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a Tőzsdetanács és az Állami
Vagyonügynökség mindvégig a nyilvános részvénykibocsátás mellett
foglalt állást, valamint a kisbefektetőket védő rendelkezéseket írt
elő a kibocsátás során. (folyt.köv.)
1990. július 5., csütörtök 19:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|