|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésnapja (1. rész)
|
1990. július 4., szerda - Szabad György megbízott házelnök
szerdán nem sokkal 14 óra után megnyitotta a Parlament rendkívüli
ülésnapját. A megjelent 227 képviselő folytatta a népszavazásról és
a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat részletes vitáját.
Balás István (MDF), az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi Bizottság alelnöke arról tájékoztatta a képviselőket,
hogy a módosító javaslatok az aláírások gyűjtésével kapcsolatban
tartalmaznak szigorítást, nevezetesen a javaslatot tevők tiltott
tevékenységnek kívánják minősíteni a munkahelyi aláírásgyűjtést. Ezt
a bizottság támogatja, akárcsak azt, hogy az ily módon gyűjtött
aláírás érvénytelen. Nem támogatja viszont a bizottság azt a
javaslatot, miszerint a munkahelyi aláírásgyűjtés vétség, és egy
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A vita a körül folyt, hogy a munkahelyi aláírásgyűjtés milyen
jogkövetkezményekkel járjon. Kósáné Kovács Magda (MSZP), Horváth
József (MDF) amellett foglalt állást, hogy a munkahelyen valóban
korlátozni kell az aláírásgyűjtést, azonban visszaélés esetén
elegendő a szabálysértés, azon belül pedig annak legsúlyosabb
tétele, a 20 ezer forintos pénzbüntetés alkalmazása. Kőszeg Ferenc
(SZDSZ) azonban hangsúlyozta: csak a vétségi alakzat ad jogi
garanciát a visszaélések elkerülésére, hiszen azok a szervezetek,
amelyek például fizetett hirdetésekben szólítanak fel a
népszavazásra, könnyedén kifizetnék a húszezer forintos bírságot.
Ugyancsak vita bontakozott ki a népszavazás időpontját, illetve
létjogosultságát illetően. Szokolay Zoltán (MDF) javasolta, hogy a
,,kezdeményező,, MSZP és MSZMP járuljanak hozzá a népszavazás
költségeihez. Király Zoltán (független) reflektálva az
elhangzottakra, egyhavi képviselői tiszteletdíját ajánlotta fel,
mondván: éppen ő volt az egyik kezdeményező.
Mielőtt a képviselők határoztak volna, Demszky Gábor (SZDSZ)
kérte Szabad Györgyöt: a Házbizottság vizsgálja meg és tiltsák be
azt a gyakorlatot, miszerint a plenáris üléssel egyidejűleg több
bizottsági ülést is tartanak. Ez ugyanis szétzilálja a
törvényalkotói munkát. (folyt.köv.)
1990. július 4., szerda 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|