|
|
 |
|
 |
,,Fegyelmezett,, szavazás a Gazdasági Bizottságban (1. rész)
|
1990. június 27., szerda - Jó háromnegyed órás késéssel
kezdődött a Gazdasági Bizottság szerdai ülése, ugyanis a bizottsági
tagok egy része, sőt maga az elnök is beszorult a Parlament
liftjébe, onnan csak jóval később szabadultak ki, így az ülésen nem
vettek részt.
A bizottság napirendjén ezúttal másodízben szerepelt az Állami
Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és
haszonosításáról szóló törvénymódosító javaslat, de ezúttal érdemben
is megtárgyalhatták azt, ugyanis az ülésen megjelentek a javaslatot
előterjesztő kormány képviselői is. A törvénymódosító javaslat egyik
lényeges pontja, hogy az Állami Vagyonügynökséget ne a Parlament,
hanem a kormány felügyelje. Másik fontos eltérés az eredeti
törvényhez képest, hogy a javaslat a vagyonügynökség hatáskörébe
helyezné - néhány kivétellel - a tanácsi vállalatokat is. Kecskés
László igazságügyminisztériumi államtitkár-helyettes indoklásként
azt hozta fel egyebek között, hogy a gazdaságpolitikai célok
realizálásához a kormánynak az eddiginél szélesebb hatáskörre van
szüksége. Auth Henrik ipari és kereskedelmi minisztériumi
államtitkár elsősorban azt húzta alá, hogy a kormányprogram
kulcsfontosságú eleme a privatizáció. A tervezett megoldás nagyobb
mozgásteret biztosít a kormánynak elképzelései végrehajtásában. Az a
példa nélkül álló privatizációs folyamat, amely Magyarországon
végbemegy, feltétlenül megköveteli, hogy a kormány operatív módon is
beavatkozzék egy-egy konkrét privatizációs ügy lebonyolításába.
A vitában többen is hangoztatták, hogy a Parlamentnek továbbra
is ellenőrző szerepet kell betöltenie a privatizációs tevékenység
felett. Eltérő javaslatok hangzottak el arról, hogy a
Vagyonügynökség munkájáról maga a szervezet vagy pedig a kormány
számoljon be a Parlamentnek, esetleg az Országgyűlés Költségvetési,
Adó- és Pénzügyi Bizottságának - amint azt ugyanez a bizottság
írásban javasolta. Néhányan úgy vélték: azzal, hogy a tanácsi
vállalatok is a vagyonügynökség hatáskörébe kerülnek, jelentősen
csorbulhat az önkormányzatok önállósága.
Több órás vita után került sor a határozathozatalra. Elsőként a
Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság javaslatáról szavaztak a
képviselők, s a vélemények meglehetősen megoszlottak. Ekkor
precedens nélküli eset következett: Diczházy Bertalan
kormánytisztviselő, aki korábban az MDF pénzügyi szakértőjeként volt
ismert, szünetet kért, hogy szót válthasson a kormánypárti
képviselőkkel. (folyt.köv.)
1990. június 27., szerda 16:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|