|
|
 |
|
 |
Románia - Trianon
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. június 5. kedd (MTI-tud) - A trianoni
szerződés a jog erejével megtámadhatatlanul szentesítette a román
nemzet igényét Erdélyre - hangoztatták a román televízió hétfő esti
adásában. Alexandru Porteanu és Gheorghe Kalafeteanu bukaresti
történészek áttekintették az első világháborút lezáró párizsi
békeszerződések rendszerét, majd kidomborították: a trianoni
békeszerződés által szentesített Nagy-Románia létrejötte nem
történelmi konjunktúra terméke, hanem a wilsoni önrendelkezési elvek
alapján megvalósuló román szuverenitás természetes kiteljesedése
volt.
Kiemelték, hogy a trianoni békeszerződés azokat a határokat
jelölte ki Nagy-Románia számára, amelyeket az antant hatalmak és
Románia közötti titkos megállapodásokban rögzítettek. Hangsúlyozták,
hogy a román nép ezekért a határokért lépett be 1916-ban az első
világháborúba. Bár a két történész elmarasztalta a kommunista
diktatúra idején Trianonnal kapcsolatban követett román magatartást,
mert az ideológiai előítélekre épült, mégis egyértelműen
kiviláglott, hogy egész okfejtésük és értékelésük semmiben sem
különbözött a korábbi román történetírásban kifejtett
álláspontoktól. Úgy értékelték, hogy a nagyhatalmak 1920-ban
Romániára rákényszerítették a nemzetiségi előírásokat, de
értékelésük szerint ezek nagyhatalmi érdekeket fejeztek ki. Nem
tértek ki a gyulafehérvári nemzetgyűlésen kinyilatkoztatott
nemzetiségi jogokra.
A trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából
sugárzott késő esti televíziós műsor két történész szereplője
végezetül hangsúlyozta, hogy a történelem realitásainak elismerése
meghozhatja mind a román, mind a magyar népnek a megbékélést.
Rámutattak, a trianoni békeszerződés mai tanulságai között fontos
helyen szerepel a román nemzet és a magyar nemzeti kisebbség
egymásrautaltságának felismerése és e felismerés alkotó szellemű
beépítése a napi politikai és társadalmi feladatok által megkövetelt
testvériségbe.+++
1990. június 5., kedd 09:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|