|
|
 |
|
 |
Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és
polgármestert? (1.rész)
|
1990. junius 1., péntek - A Belügyminisztérium Választási
Irodája elkészítette az önkormányzati képviselő testületek tagjai és
a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az
iroda vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a
választási szisztéma kidolgozásánál figyelembe vették az ország
politikai tagoltságát; így például azt, hogy 2300 településen
kétezernél kevesebben élnek, s ezen falvak többségében csak kevés
párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken
úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege,
hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazólapra, s közülük a
választók annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a képviselő
testületnek lehet.
A 2000-nél több lakosú községekben és a 100 ezernél kevesebb
lakosú városokban a képviselő testület tagjait egyéni
választókerületekben választják meg, hasonlóan az országgyűlési
választásokhoz. Egy-egy településen annyi válaztókerületet
alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselőtestületnek. A 100
ezernél több lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a tervek
szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben,
egyharmadát pedig a szavazatok második értékelésével, listákról
választanák meg. Ez az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő
választási rendszer. Lényege: a választópolgár az egyéni
választókerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek,
pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a
társadalmi szerv által támogatott jelöltekre leadott voksokat külön
is összesítik, s a pártok ezen szavazatok arányában részesülhetnek a
mandátumok egyharmadából. Természetesen a nagyvárosokban más
választási rendszer is elképzelhető, például a listás szavazás,
amelyen a független jelöltek is indulhatnak.
Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a
nemzetiségi, kisebbségi jogok védelmére. Ezért ha egy településen
nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a
kisebbségi csoportoknak esélyük van arra, hogy önkormányzati
képviselői válasszanak, akkor számukra legalább még egy
választókerületet kell kialakítani. (folyt.köv.)
1990. június 1., péntek 10:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|