|
|
|
|
Horn Gyula megbeszélése Gianni de Michelisszel (1. rész)
|
1990. március 30., péntek - Horn Gyula külügyminiszter
meghívására pénteken az esti órákban munkalátogatásra Budapestre
érkezett Gianni de Michelis, az Olasz Köztársaság külügyminisztere.
Az olasz külügyek irányítója röviddel megérkezése után
tárgyalóasztalhoz ült vendéglátójával.
Az MTI értesülései szerint a külügyminiszteri találkozó középpontjában négy időszerű nemzetközi politikai kérdés állt. A magyar és az olasz külügyek irányítói elsőként szót váltottak az április 9-ére tervezett pozsonyi csúcstalálkozóról, amelyre Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország állami és kormányzati vezetői mellett osztrák és olasz politikusok is meghívást kaptak. Olasz részről nagy jelentőséget tulajdonítanak a pozsonyi találkozónak, mivel olyan fórumot látnak benne, amelyen a közép-európai államok vezetői beható vitának vethetik alá a régió fejleményeit, tágabb kitekintésben az európai integráció alakulását. A fokozott olasz érdeklődést tükrözi az is, hogy az olasz diplomácia az eddigieknél nagyobb mértékben szeretné a különféle közös piaci fórumok figyelmét a közép-európai régió fejleményeire irányítani.
A pozsonyi találkozó kapcsán Horn Gyula igen erőteljesen felvetette, hogy a közép-európai térség legsúlyosabb problémája a környező országokban élő magyarság helyzete. A magyar külügyminiszter felhívta vendége figyelmét arra, hogy a Nyugat e probléma megoldásához gyakorlatilag csak a szavakban járul hozzá, ám tétlen marad, amikor a konkrét esetek ellen kellene felemelni a szavát. Ilyen helyzet alakult ki például az erdélyi magyarság ellen végrehajtott soviniszta megmozdulások alkalmával a véres marosvásárhelyi események alatt. Különösen elvárható lenne, hogy az ilyen atrocitások ellen tiltakozzanak az európai integráció olyan tekintélyes szervezetei, mint az Európai Közösség, illetve az Európa Tanács, amely az emberi jogok védelmét tűzte zászlajára. Kedvezőtlen fejlemény, hogy a magyarság helyzete Csehszlovákiában is egyre kényesebbé válik. A magyar külügyminiszter álláspontja szerint ilyen körülmények között az áprilisra tervezett pozsonyi csúcstalálkozónak csak akkor van értelme, ha azon a térség valós, fenyegető problémái is terítékre kerülnek. A magyar részvételnek aligha lenne értelme, ha a pozsonyi csúcson nem vitatnák meg a magyarságot sújtó politikai gyakorlatot. (folyt.köv.)
1990. március 30., péntek 23:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|