|
|
 |
|
 |
Marosvásárhely - Novoje Vremja (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 30. péntek (MTI-tud) - Értelmetlen
döntőbíróként fellépni bármilyen nemzetiségi konfliktusban, ha az a
cél, hogy valamelyik fél oldalára álljunk. Ilyen ügyben az egyetlen
helyes irányvonal: tiszteletben tartani a személyiséget, a törvényt,
elítélni minden erőszakot. Ez az a vezérlő csillag, amelynek fénye
sosem halványul el - írja Marina Sakina a Novoje Vremja című szovjet
hetilap legfrissebb számában. Az újságírónő a marosvásárhelyi
tragédia tanulságait igyekszik összegezni, arra törekedve, hogy
minden oldalát megvilágítsa a véres eseményekbe torkolló
konfliktusnak. Cikke az erdélyi eseményekről szóló szovjet írások
közül mindeddig a legtárgyilagosabb hangvételű.
Sakina várakozásai igazolódtak, hiszen igyekezett mind
budapesti, mind romániai forrásokból tájékozódni, s így információi
homlokegyenest ellentétesek voltak a tények tálalását illetően.
Utalt rá, hogy a két fél kölcsönösen a másikat vádolta
nacionalizmussal.
Ismerteti az írás a kiváltó okok romániai verzióját, amely
szerint a bajok forrása az volt, hogy március 15-én Szatmárban,
Marosvásárhelyen és Szovátán ,,a Magyar Köztársaság állampolgárai
elkezdték kihívóan kifüggeszteni a magyar jelképeket, a román nyelvű
feliratokat lecserélték magyar nyelvűekre. .... Mindennek a
betetőzése volt az ideiglenes magyar államfő, Szűrös Mátyás
felhívása a romániai magyarokhoz, amikor +ősi magyar földnek+
nevezte Erdélyt,,.
E verzióval szemben ismerteti Sakina az MDF szóvivőjének, Kiss
Gy. Csabának a szavait. Elmondta, hogy a március 15-i ünnepségeken
valóban sok magyar állampolgár vett részt Romániában, s köztük sokan
voltak az ellenzéki pártok képviselői. A Magyar Köztársaság
képviselői Aradon például románokkal és németekkel közösen
koszorúztak, s a román-magyar barátságról beszéltek. Ami pedig
Szűrös kijelentéseit illeti, Kiss Gy. Csaba szerint az ideiglenes
elnök azt mondta, hogy Erdély ,,románok és magyarok ősi földje,,.
A románok arra emlékeznek, hogy évezreden át elnyomták őket a
magyar földesurak, míg a magyarok emlékezetében a Ceausescu-idők
erőszakos beolvasztása él elevenen - írja a cikk. (folyt.)
1990. március 30., péntek 18:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|