|
|
|
|
Mikor érvénytelen a szavazat?
|
A novemberi népszavazás során is sok vita támadt a szavazatok érvénytelenségének megállapítása körül. Ezt a vitát várhatóan a március 25-i választások után sem lehet "megspórolni". A választások tisztaságához hozzátartozik, hogy az érintettek gyakorolhassák kifogásolási jogukat, s megfelelő testületek döntsenek.
Ebben a kérdésben önmagában a választójogi törvény szabályai nem igazítanak el teljesen. A jogszabály ugyanis csak a legfontosabb eseteket említi. A törvény szerint érvénytelen a szavazat, ha nem a hivatalos szavazólapon adták le, vagy nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire, illetőleg melyik párt listájára szavazott. Az Országos Választási Bizottság gyakorlatából azonban kitűnik; az érvénytelen szavazatok köre ennél jóval tágabb lehet. Nem vitatható ugyanis, hogy érvénytelennek kell tekinteni az olyan szavazatokat is, amelyeket választójoggal nem rendelkező személyek adnak le. És hasonlóan kell elbírálni azt az esetet is, ha nem az állandó lakóhely szerint kijelölt szavazókörben, igazolás nélkül szavaznak.
A szavazat tehát érvénytelen, ha a választásokról szóló törvény rendelkezéseit megsértve szavaz valaki, illetőleg ha nem a hivatalos szavazólapon adja le voksát. Ez a helyzet akkor is, ha a szavazólapról nem lehet megállapítani a szavazópolgár akaratát.
Felvetődhet a kérdés, hogyan kell minősíteni, ha a szavazatszámlálásnál kiderül, hogy a szavazólapról hiányzik az illetékes tanács bélyegzője. Bármilyen furcsa, ez súlyos törvényességi hiányosság, a szavazóhelyiségben történő bélyegzés ugyanis épp azt kívánja meggátolni, hogy a szavazólapokhoz esetleg hozzáférő illetéktelen személyek "preparált" szavazólapokkal cseréljék ki az urnába helyezett szavazólapokat. Másrészt, hogy a szavazókörön kivül lakó választópolgórok is szavazhassanak. Mindebből következik, hogy CSAK AZ A SZAVAZÓLAP TEKINTHETŐ HIVATALOSNAK, AMELYEN AZ ILLETÉKES TANÁCS BÉLYEGZŐJE IS SZEREPEL.
A választójogi törvény úgy fogalmaz, hogy érvényesen szavazni a jelölt, illetve a párt neve melletti négyzetben elhelyezett "+" jellel lehet. (folyt.)
1990. március 21., szerda 14:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|