|
|
 |
|
 |
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (2. rész)
|
Felszólította a magyar kormányt, tegyen meg mindent az ott élők
biztonsága érdekében, és az ENSZ-et, hogy követelje ugyanezt a román
kormánytól.
Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ ügyvívője arról szólt, hogy hazánk
végtelen türelemmel szemlélte, ami az erdélyi magyarsággal történik,
ám ez a türelem fogytán van. Követelte Ion Iliescu és Petre Roman
romániai vezetőktől, hogy azonnal tegyenek intézkedéseket a
magyarságot ért sérelmek orvoslására, és hassanak oda, hogy soha
többé ilyen ne fordulhasson elő. Mint mondotta: mi nem vonjuk
kétségbe a határokat, de követeljük, hogy az erdélyi magyarság
legyen szabad. Aki ezt nem veszi figyelembe, a magyar demokrácia
teljes erejével találja szemben magát. Hazánk nem tűrheti többé
tétlenül erdélyi magyar testvéreink bántalmazását.
Keresztes Sándor, a KDNP elnöke azt emelte ki beszédében, hogy
az átalakulás hosszú folyamat, s az elmúlt évtizedekben a román
népbe táplált nacionalizmust nagyon nehéz megváltoztatni. Segíthet
azonban a keresztény értékek elterjesztése, ami egyébként egész
Nyugat-Európában előnyösen alakította a demokráciát.
Sebestyén László, a Magyar Néppárt nevében a tiltakozó
nagygyűléshez szólva kiemelte: mindenkinek tudomásul kell vennie
Európában, hogy a magyarokat immár nem lehet titokban bántalmazni.
Felhívta az ENSZ vezetőit, foglakozzanak komolyan a magyarság
ügyével. Kérte a román demokratákat, fogjanak össze magyar
testvéreikkel, mert csak ez vezethet a megbékéléshez.
Németh Zsolt, a Fidesz választmányi tagja azt emelte ki: nemzeti
érdekünk, hogy Erdélyben a magyarok magyarok maradhassanak.
Ugyancsak nemzeti érdekünk fűződik ahhoz, hogy az erőszakot ne
hagyják büntetlenül, s hibbant, részeg csőcselék ne okozhasson
beláthatatlan következményekkel járó felfordulást, hiszen ez újból
lángba boríthatja Romániát.
Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt főtitkára arra
hívta fel a figyelmet, hog y mintegy 5 millió azoknak a száma, akik
bár szülőföldjükön élnek, távol vannak hazájuktól. Sorsuk nem lehet
közömbös, s az egész világnak ki kell állnia az elnyomott magyar
nemzetiség érdekében. Ezért hazánknak is kötelessége, hogy segítsen
felrázni a világ népeit, s tudatosítsa, mi történt a magyarsággal.
Csepella Imre az Erdélyi Szövetség képviseletében szólalt fel, s
arra kérte az egybegyűlteket: értsék meg, nem az egész román nemzet
tette azt, ami az elmúlt 24 órában történt. Az atrocitás senkinek
sem jó, s nem lehet vezérelv a jövőben sem. Az önrendelkezéshez
minden népnek, így az erdélyi magyaroknak is joga van. (folyt. köv.)
1990. március 20., kedd 20:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|