|
|
 |
|
 |
A magyarságról 3.
|
Most, hogy újra indultak a tárgyalások a kulturális kapcsolatok
fejlesztéséről, az egyik javaslat éppen az volt, hogy kölcsönösen
nyissuk meg ezeket az intézeteket. Azonban a nyilatkozatokon kívül
más nem történt.
- Minthogy Ön megvívta már a csatát az Erdély története című
könyv kiadásásával a Ceausescu-érában, megkérdezem, hogyan ítéli meg
azt a román döntést, amely ismét megakadályozza magyar könyvek
bejutását?
alc. A román nacionalizmus forrása
- Én úgy látom, hogy az utóbbi időben olyan jelenségek
mutatkoznak, amelyek nem jó irányba visznek, inkább visszavetik a
fejlődést, amelyben az emberek itt is és ott is reménykedtek. Nos,
bevallom azt is, hogy bennem decemberben is, meg utána is mérsékelt
remények éltek. A nacionalizmus ugyanis nem Ceausescuhoz köthető
jelenség és nem kapcsolható csupán az ő politikájához. A
nacionalizmus régebbi gond ebben a térségben és a magyar-román
viszonyt legalább a 48-49-es szabadságharc óta határozottan és
erőteljesen befolyásolja. Ám ahogyan jelentkezik, abban nagy szerepe
van az értelmiségnek. Annak a rétegnek, amelynek feladata lenne,
hogy segítse a nemzetek közti együttműködést. Ma azt mondhatom, hogy
a román értelmiségnél erőteljesebben jelentkezik a nacionalizmus,
mint a magyarnál, bár itt sem hiányzik. Az utóbbi esetében főleg a
tudatlanságból táplálkozik, nem ismerik az erdélyi etnikai
viszonyokat és emiatt olyan következtetéseket vonnak le, mintha
Erdélyben magyar többség lenne. A román értelmiségben viszont
sikerült azt a meggyőződést erősíteni, hogy a magyarok megint
Erdélyt akarják. Nos, a két világháború között valóban ez volt a
magyar külpolitika célja; a románok körében tehát tömegjelenséggé
vált a félelem és Ceausescu ezt a félelmet táplálta. Jellemző, hogy
a decemberi, temesvári eseményekkel kapcsolatban azt állította, hogy
a magyar hadsereg be akar vonulni Romániába. Vagyis a fenyegetettség
érzetét keltette. És az ilyen politika hatása alatt nagyon nehéz az
együtműködést hirdetni. A nemzetállam eszményéhez ragaszkodó román
természetesnek tartja, hogy a magyar gyerekek román iskolákban
tanuljanak és nem hajlandó orvosolni a magyar sérelmeket, például az
oktatás terén. Természetesnek tartja az úgynevezett "homogenizálást",
ami egyszerűen erőszakos asszimilációt jelent. Igaza van Tőkés
Lászlónak, amikor azt mondja, hogy a románok a XIX. század végén és
a XX. század elején léptek fel azokkal a követelésekkel, amelyeket a
magyarság most vet fel: a nyelv és a kultúra megtartását kívánták.
(folyt.)
1990. március 20., kedd 15:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|