|
|
 |
|
 |
Európa Tanács - Németh Miklós, Kelet-Európa (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1990. január 28. vasárnap (MTI-TUD) - Közép- és
Kelet-Európa áll a figyelem középpontjában az Európa Tanács ((ET)
parlamenti közgyűlésének idei első, január 28. és február 2. között
sorra kerülő ülésszakán, amelynek hétfői vendége Németh Miklós
magyar, keddi pedig Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök. A
közgyűlésnek a kelet-nyugati kapcsolatokról rendezendő vitáján
felszólal Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter, az Európa
Tanács miniszteri bizottságának jelenlegi elnöke. Szerdán a testület
határozatot fogad el a témáról.
Németh Miklós személyében a teljes jogú csatlakozását kérő első
közép-kelet-európai ország képviselőjét üdvözli hétfőn a huszonhárom
európai parlamenti demokráciát tömörítő szervezet. A látogatást a
tanács minden fórumán nagy érdeklődéssel várják - nyilatkozta az MTI
tudósítójának adott interjújában Catherine Lalumiere asszony, az ET
főtitkára. A tanács parlamenti közgyűlésének bizottságai jelenleg
tanulmányozzák a novemberben benyújtott magyar kérést, amelynek
teljesítésére azt követően kerülhet sor, hogy Magyarországon,
ugyancsak először a térségben, teljesen szabad törvényhozási
választásokat tartanak.
A magyar miniszterelnök hétfőn délelőtt különrepülőgépen érkezik
Strasbourgba, abba az elzászi városba, amelyért több európai háború
is folyt, és amelyet éppen a megbékélés jelképeként választottak az
Európa Tanács székhelyéül. A szervezet a demokrácia és az emberi
jogok védelmét, az európai együttműködés előmozdítását, a népek
közötti megértést írta zászlajára, és így természetes keretet
szolgáltat a megújuló Közép- és Kelet-Európa ,,befogadására,,. Ezt
jelezte tavaly nyáron Mihail Gorbacsov meghívása - a szovjet vezető
a ,,közös európai házról,, alkotott elképzelését fejtette ki a
strasbourgi Európa-palotában.
Catherine Lalumiere a fent említett interjújában elmondta, hogy
Európa megosztottsága az elmúlt évtizedek ,,fájdalmas abszurditása,,
volt, és a közép-kelet-európai változásokkal távlatilag elképzelhető
lesz, hogy egy napon az Európa Tanács a földrész minden országát
tömörítse. (folyt.)
1990. január 28., vasárnap 17:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|