|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (18. rész)
|
A határozathozatal után a sajtótörvény módosítására benyújtott javaslat megtárgyalásával folytatták munkájukat a képviselők. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter elmondotta: késik az új --------------
sajtótörvény kidolgozása. A háromoldalú tárgyalásokon nem sikerült megfelelő ütemben előrehaladni az új törvény alapelveinek meghatározásában. Az igazságügyi tárca - a kodifikációs bizottság közreműködésével - jelenleg tovább dolgozik az új törvény előkészítésén. Nyilvánvalóvá vált az előkészítő munka során, hogy az új törvényt már az új Parlamentnek kell megalkotnia. Feltétlenül szükséges ugyanis időt biztosítani a készülő új törvénytervezet szövegének szakmai, társadalmi vitájára. Ugyanakkor erőteljes az igény a hatályos sajtótörvény néhány szabályának megváltoztatására. A kormány a Parlament elé terjesztett törvényjavaslattal ezeknek az igényeknek kíván eleget tenni.
A beterjesztett törvénymódosítás három kérdéskört érint. A javaslat korszerűbben, a polgári és a politikai jogok nemzetközi egyezségokmányával összhangban vonja meg a sajtószabadság korlátait. Eszerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.
A javaslat lehetővé teszi, hogy természetes személy is alapíthasson időszaki lapot, helyi jellegű önálló rádió-, televízióműsor készítésére alkalmas stúdiót. Erre azért van szükség, mert a hatályos sajtótörvény ezt a jogosultságot eddig csak az állami szerv, a gazdálkodó szerv és a társadalmi szervezet számára biztosította. A javaslat rögzíti, hogy az időszaki lap előállítását és nyilvános közlését a korábbi engedélyezés helyett csak bejelentési kötelezettség terheli. Ez a bejelentés szolgál alapul az időszaki lap nyilvántartásba vételéhez.
A továbbiakban a személyhez fűződő jogok erősítéséről részletesen szólt az igazságügyminiszter. Elmondotta, hogy a javaslat átmeneti megoldásként a Polgári Törvénykönyv nem vagyoni kárra vonatkozó rendelkezésének módosításáig a sajtóban a személyhez fűződő jogok megsértése esetén közérdekű célra fordítható bírság kiszabását kívánta lehetővé tenni. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy indokoltabb lenne ebben az esetben, ha a bíróság által kárpótlásként megítélt összeget az a személy kapná meg, akit a személyiségi jogaiban megsértettek. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 14:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|