|
|
|
|
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (21. rész)
|
A miniszter ezután kitért arra is, hogy azesetben, ha az egyház olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály rendez, rá ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint más szervezetekre. Az állami szervek az ilyen tevékenységekkel kapcsolatban ugyanazokat a jogokat és kötelességeket gyakorolják, mint más szervezeteknél, így például hatósági ellenőrzést végezhetnek.
A javaslat széleskörűen határozza meg az egyházak nem hitéleti tevékenységei közül a leginkább jelentős oktatási és szociális tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat. Megállapítja: az egyház minden olyan nevelési-oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet elláthat, amelyet magas szintű jogszabály nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy annak szerve, intézménye számára.
A javaslat azt is rögzíti, hogy bármely egyház a tanulók, a hallgatók és a szülők kezdeményezésére az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben vallásoktatást tarthat, az az oktatás azonban nem kötelező jellegű, és értelemszerűen a vallásoktatáson nyújtott teljesítmény a tanuló, hallgató tanulmányi eredményébe sem számítható be. A miniszter véleménye szerint a törvényjavaslat - fontosságánál fogva - az egyházak e tevékenységeit kiemelten kezeli. Ezt támasztja alá az a rendelkezés is, hogy az említett egyházi tevékenységeket az állam normatív módon meghatározott költségvetési támogatással segíti.
A miniszter expozéjának bevezetőjére utalva, amikor a törvényjavaslat megkésettségéről szólt, rámutatott: e késedelem a törvényjavaslat előnyére vált. A valamennyiünk által ismert társadalmi-politikai változások ugyanis ezt a szabadságjogot, illetve a jog gyakorlásának lehetőségét alapvetően meghatározták. A folyamat egyik állomásaként említette, hogy a sokféle adminisztratív kötöttség - például a templomépítést, az egyházi iskolák, tanárok működését korlátozó előírások - megszüntetése már 1988-tól folyamatos volt. E folyamat végeredménye az egyházak autonómiájának teljessé válása, akként, hogy e törvényjavaslat szerint már csak egy politikailag semleges, kizárólag a törvényességhez kötött állami nyilvántartásba vétel szükséges az egyházak működéséhez. (folyt.köv.)
1990. január 23., kedd 16:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|