|
|
 |
|
 |
felcím: Rendkívüli kormányülés szombaton főcím: Mit
tartalmaz a nemzetbiztonsági törvény tervezete?
|
Budapest, 1990. január 18., csütörtök (MTI-Press)
Több mint egy tucat fontosabbnál fontosabbnak ítélt
törvényjavaslat fekszik a Tisztelt Ház asztalán, szerepel a
parlament mostani ülésszakának napirendjén. Köztük olyan nagy
horderejű kérdések, kodifikációs tervek, mint a lelkiismereti és
vallásszabadság, a sajtó-és a közigazgatási bíráskodás, vagy az
alapítványok ügye, az állami vállalatokra bízott vagyon védelme. Egy
képviselői indítvány magát az alkotmányt vette célba, a köztársasági
elnök közvetlen választását szorgalmazva.
De mindezek ellenére mégis egy eddig nem említett, és az
előzetes napirendről hiányzó beszámoló elé tekint a legnagyobb
várakozással a közvélemény. Nem nehéz kitalálni: a Duna-gate ügyről
van szó, HORVÁTH ISTVÁN belügyminiszter beszámolójára gondolunk.
A belügyi biztonsági szolgálat vezetője ugyan január 15-én
lemondott, az alkotmányos jogokat csorbító lehallgatási gyakorlatot
is "felfüggesztették", az iratokat zárolták, ám a közvélemény aligha
éri be ezzel. További intézkedéseket vár, a felelősség nyilvánoság
előtti, gyors tisztázását igényli. Így nem csoda, hogy a csütörtöki
kormányülés után, sokan csalódottsággal vették tudomásul a hírt,
hogy a belügyi botránnyal a Minisztertanács nem foglalkozott.
A legutóbbi kabinetülésen ugyanis úgy foglaltak állást, hogy a
belügyminiszter a január 18-iki ülésre nyújtsa be előteresztését AZ
ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT TARTALMI, SZERVEZETI VÁLTOZÁSAIRÓL. A
sajtó hírül adta azt is, hogy a belügyminiszter a parlament
elnökéhez címzett levelében felajánlotta, hogy az országgyűlés
tájékoztatja a képviselőket.
A szombati - január 20-iki - rendkívüli kormányülésen persze még
szerepelhet ez a kényes téma és így a belügyi tárca valószínűleg már
testületi döntéssel a háta mögött adhat számot az SZDSZ és a FIDESZ
által kirobbantott, azóta is gyűrűző Duna-gate ügy hátteréről.
Most, hogy a belügy házatáján a belső önvizsgálat lezárult -
ennek részleteit még nem hozták nyilvánosságra - kézenfekvő a
kérdés: HOGYAN TOVÁBB? MILYEN ÁTALAKÍTÁSOKKAL TEREMTHETŐ ÖSSZHANG AZ
ALKOTMÁNY ÉS A BELBIZTONSÁG MŰKÖDÉSE KÖZÖTT? (folyt.)
1990. január 19., péntek 14:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|