|
|
|
|
- Lesz-e magyar autógyártás? - 1. folyt.
|
Magyarország az egyetlen közöttük, ahol erre nem került sor. És világos, hogy ebben az esetben nem lehet a felelősséget Moszkvára, vagy más KGST-partnerekre hárítani. Nem a KGST-szakosítás ludas abban, hogy nincs magyar személyautóipar, mert olyan szakosítás van, hogy csak egy, vagy csak néhány tagország gyárthat valamit a többiek nem, de nem létezik olyan szakkosítás, amely minden tagországnak megengedi a gyártást, csak egynek nem. A felelősség tehát hazai eredetű. Amikor 1968-ban - ne feledjük, 21 esztendeje - a világ egyik autóipari éllovasa, a japán Nissan be akart törtni az európai piacra, konkrét ajánlatot tett, hogy Budapest közelében összeszerelő üzemet létesít. Nagyon kedvező volt az ajánlat időzítése. Akkoriban Nyugat-Európában erős konjunktúrát élvezett az autópiac. Magyarországon akkor indult be az új gazdasági mechanizmus. Az illetékesek mégis elvetették a japán ajánlatot. Ugyanarra hivatkoztak, amit azelőtt is, azután is mindig hangoztattak, valahányszor indokokat kellett felhozni a hazai autógyártás megvalósítása ellen. Tehát azt mondták: nem lenne megfelelő felvevőpiac magyar kocsik számára, és így a hazai gyártás nem lenne gazdaságos. Célszerűbb - hangzott a jól ismert érvelés - ha elmélyítjük az ipari kooperációt a Szovjetunióval és más KGST-partnerekkel. Ennek keretében vállaljuk alkatrészek gyártását, és ennek fejében annyi KGST-kocsit importálunk, amennyi kielégíti a hazai keresletet. Persze mindenki tudja, hogy ily módon a kínálat reménytelenül lemarad a kereslet mögött. Évtizedek óta több százezer sorbanálló kénytelen hosszú évekig várakozni a megrendelt kocsira, miután a vételár tetemes részét már ki kellett fizetnie. Ez a tetemes rész valamikor a vételár egyötöde volt, később felemelték a felére. Idén január elsejétől ezt a hányadot a vételár 40 százalékára mérsékelték, de mivel ezzel egyidőben a kocsik vételára 25 százalékkal megdrágult, az előre befizetendő összeg egy fillérrel sem csökkent. (folyt.)
1989. november 1., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|