|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (12. rész) - Horváth 3.
|
A kizárólag egyéni választókerületi rendszert javaslókkal szemben a
másik póluson azok a vélemények álltak, amelyek csak a listás
választást tartották egyedül elfogadhatónak. Eltekintve a
feltehetően jól ismert érvek és ellenérvek részletezésétől, a
választójogi törvénytervezetben, úgy vélem, sikerült az átmeneti és
formálódó társadalmi-politikai viszonyainknak leginkább megfelelő
kombinált választási rendszert megfogalmazni, amelyben egyenlő
arányban küldhetnek a választók képviselőt az egyéni
választókerületekből és a pártok által állított megyei, illetve
fővárosi listákról.
- Annak érdekében tehát, hogy a pártok programjaiban megjelenő
és azokon keresztül érvényesülő politikai pluralitás parlamentáris
keretekben működjön, a politikai pártok mind az egyéni, mind a
területi választókerületekben indíthatnak jelölteket. A korrekt
pártpolitikai képviselet létrehozása megkívánja, és a
törvénytervezet biztosítja is, hogy a töredékszavazatok is
hasznosuljanak. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett országos lista,
amely semmilyen vonatkozásban nem azonos a jelenlegi országos
listával, amelyre eddig a választók közvetlenül szavaztak. A
javasolt országos lista nem az eddigi célt, hanem azt hivatott
biztosítani, hogy a pártok között a mandátumok elosztása a
legteljesebb mértékben a választók támogatásának arányában
történjék. Az országos lista tehát nem a védett vezetők képviselői
mandátumhoz juttatásának, hanem az arányos képviselet
megteremtésének az eszköze. Ez a szerepe, s nem más - jelentette ki
Horváth István.
A pártok arányos képviselethez jutását biztosító rendelkezések
mellett a tervezet honorálja azt a társadalmi várakozást is, amely a
jelenlegi választási szisztémából táplálkozik, s amelyben a területi
érdek, mint valós társadalmi érdek is közvetlenül kifejeződhet -
mutatott rá. Figyelemmel van arra az átmeneti helyzetből fakadó
tényre, hogy a politikai folyamatok ma még nem pusztán a politikai
pártok mentén szerveződnek. Ezért a javaslat az egyéni
választókerületi rendszert viszonylag széles körben fenntartja,
illetve független jelöltek indulására is lehetőséget teremt.
A továbbiakban kitért azokra az előzetes vitákban elhangzott
módosító javaslatokra, amelyek az egyéni választókerületek számának
kisebb-nagyobb mértékű növelésére irányultak. Megemlítette, hogy a
tervezetben javasolt 152 egyéni választókerület további növelését a
kormány nem tudja támogatni, majd így folytatta: (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|