|
|
 |
|
 |
Japán segélyalap Lengyelországnak és hazánknak
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. október 8. vasárnap /MTI-tud./ - A japán kormány jelentős - 10 milliárd jen nagyságrendű - különleges segélyalap létrehozásáról döntött, amivel Lengyelország és hazánk támogatásához kíván hozzájárulni. A hírt kormánykörökre hivatkozva vasárnap hozta nyilvánosságra a jólértesültségéről közismert Szankei Simbun című napilap. A több, mint 60 millió dollárnak megfelelő összeg előteremtésén már dolgozik a tokiói kormány, amely külön kültségvetési fejezetet nyitott a támogatás kezelésére. Az összeg rendeltetéséről és felhasználásáról a külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium dönt majd.
A jelképek országában nem véletlen a kelet-európai
reformországok támogatásáról szóló hír bejelentésének időzítése,
mutatnak rá tokiói megfigyelők. A hír egy oldalon látott napvilágot
Pozsgay Imre szombati sajtótájékoztatójának az ismertetésével,
amelyből Cukamoto tudósító kiemelte azt a megállapítást, hogy a
szocializmus túlhaladta önmagát, a kommunista párt vezető szerepe
Magyarországon és a többi kelet-európai országban is kudarcot
vallott.
A Lengyelországnak szánt élelmiszersegélyeket is magában foglaló
japán segélyalap létrehozása a szigetországban példa nélkül áll. A
költségvetés különböző segélyekre elkülönített fejezetei ugyanis nem
használhatók hazánk és Lengyelország esetében, részben, mert azok
csak a fejlődő országokra vonatkoznak, illetve természeti
katasztrófa sújtotta országoknak nyújthatók. Áthidaló megoldásként
ezért hozták létre az új, kelet-európai segélyalapot, önálló
költségvetési fejezetként.
Azt követően, hogy a 24 fejlett tőkés ország brüsszeli
bizottsága hazánk és Lengyelország anyagi támogatása mellett foglalt
állást, Nakajama Taro külügyminiszter is síkra szállt a konkrét
japán lépések érdekében. A tokiói kormány felismerte, hogy a
korábbinál konkrétabb politika kialakítására kényszerült és ezért
döntött a költségvetési fejezet létrehozásáról, állapítja meg a
Szankei Simbun, amely azt is tudni véli, hogy a konkrét lépéseket a
tokiói kormány a 24-ek november végi harmadik brüsszeli
tanácskozásán jelenti majd be. +++
1989. október 8., vasárnap 11:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|