|
|
 |
|
 |
Pozsgay Imre a gyulai emlékhely-avatáson (1.rész)
|
1989. augusztus 22., kedd - Emlékünnepséget tartottak keddden Gyulán a negyvennyolcas honvédsereg tisztjeinek 140 évvel ezelőtti itteni fegyverletételének évfordulója alkalmából. A városháza dísztermében megrendezett emlékülést Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP elnökségének tagja nyitotta meg.
Pozsgay Imre az 1849 augusztus 22-i gyulai
honvédtiszt-lefegyverzésre emlékező tudományos előadásokat bevezetve
először sokak nevében kérdezett: most már az lesz a mi sorsunk, hogy
vereségeink helyszínén gyülekezzünk, ott méltatással, s merengéssel
elrévedezzünk múltunkon, és aztán önsajnálattal összeomoljunk saját
mindennapi gondjaink előtt? Nem hiszem - mondotta Pozsgay Imre -,
hogy ez a magyarság sorsa, de illő dolog emlékeztetőül is,
figyelmeztetésül is megjárni vereségeink helyszínét. Amikor fejet
hajtunk - mondotta -, ez nem a szégyentől van, hanem a hősök iránti
tiszteletből.
De mit kezdjünk oly szapora számban előforduló vereségeinkkel? -
kérdezte ismét a szónok. Tisztán kell látnunk, hogy vereségeink
legtöbbje nem a nemzeti megszégyenülés, hanem a nemzeti dicsőség
helyszíne, mert vereségeink legtöbbje nem bukás volt. Oly korban,
amikor a heroizmus jutalma a vereség, maga a kor alacsony és
alkalmatlan arra, hogy a kezdeményezők szellemét vigye tovább -
állapította meg Pozsgay Imre. 1849-ben is a kor, a minket körülvevő
Európa és a nagyhatalmi zsarolás voltak alacsonyrendűek.
Erkölcsileg, szellemileg az volt az európai tett, amit a magyarság
kezdett, s az volt az Európa-ellenes, amit az akkori nagyhatalmi
koalició ellenünk elkövetett.
Ezért fontos - folytatta Pozsgay Imre - a 140 évvel ezelőtti
gyulai eseményekre emlékezni, az Aradra vezető út egyik keserves
állomásán elidőzni, mert erre az erkölcsi többletre figyelmeztet.
Figyelmeztet a honvédő szellem erkölcsi értékére, arra, ami az igazi
magyar katonának mindig tulajdonsága volt. Különösen azóta, hogy a
reformkor, a nemzeti megújulás gondolata ráébrésztette ezt a
nemzetet arra, hogy problémáink megoldása a politikára tartozik, a
nemzet biztonságának megőrzése pedig a katonákra. (folyt.köv.)
1989. augusztus 22., kedd 18:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|