|
|
 |
|
 |
Megkezdődtek az augusztus 20-i ünnepségek (6. rész)
|
A legsötétebb hódoltsági korszakokban, a birodalmi betagolódások
idején is évszázadokon keresztül folyamatosan létezett a magyar
államiság, amely előzmény és egyben lépcsőfok ahhoz, hogy itt és ma
új magyar államiságról beszélhessünk. Az új alkotmány, az új
államiság nem régi pártok és nem új pártok műve lesz, hanem az
állampolgáré, a magyar társadalomé. Ha az új államiságot nem
pártbirtokokként akarjuk felvállalni, hanem közös népi műként, akkor
lesz békés átmenet Magyarországon - mondotta a szónok, majd feltette
a kérdést: jó helyen vagyunk-e itt Európában? - Nekünk ez a hazánk,
itt kell élnünk, s ezen a földön kell barátokat szereznünk. Nincs
olyan ország a környezetünkben, amelyik leckét adhatna nekünk, de mi
sem adhatunk leckét senkinek. Ha ebben megegyezünk, akkor a
nemzetközi közmegyezés is hozzájárul, hogy holnap biztonsággal
kijelenthessük: jó helyen vagyunk itt Európában a mai
Magyarországon. Nincsenek ellenségeink Közép- és Kelet-Európában.
Sorstársaink vannak és sorsközösségben élünk. Nekünk nem
ellenségeink a szovjet állampolgárok, a románok, a csehek, a
szlovákok, az osztrákok, vagy Jugoszlávia népei, hanem sorstársaink,
egy sorsközösség alkotó részei. De minden népnek a maga dolga, hogy
olyan kormánya legyen, amelyik nem rontja ezt a sorsközösséget.
Az MSZMP elnökségének tagja végezetül arról szólt, milyen lesz
az új magyar köztársaság, ha azt a nép rendezheti be, s szabadságot
ad önmagának ahhoz, hogy dönthessen pártjairól, vezetőiről. Akkor
majd jobban megadja a tiszteletet a pártoknak, a vezetőknek is, mert
küzdelem és mérlegelés dolga lesz a politikai eredmény. Reményét
fejezte ki, hogy ilyen tolerancia mellett a nemzeti felelősség a
kiegyezésre, a közmegegyezésre irányuló szándék erősebb lesz, mint a
birtokbavételi, s akkor a pártküzdelmek is szabadabbak, nyiltabbak
és egyenesebbek lehetnek. Az MSZMP-nek, amelyik negyven éven
keresztül hordozta a felelősséget a kormányzásért, szintén nem
eredendő joga a hatalom gyakorlása, azért újra meg kell küzdenie.
Esélye erre csak akkor lesz, ha az európai szocialista értékek
jegyében megújult mozgalomként, új pártként és új programmal jelenik
meg a magyar társadalomban - mondotta Pozsgay Imre.
A nagygyűlés végén Hajdú-Bihar megye mezőgazdasági üzemeinek
dolgozói nevében nemzeti szalaggal átkötött, új búzából sütött
kenyeret nyújtottak át Pozsgay Imrének. (MTI)
1989. augusztus 19., szombat 20:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|