|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (32. rész)
|
Bognár Rezső (Hajdú-Bihar m., 6. vk.) akadémikus, a debreceni ------------ Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára megnyugtatónak találta, hogy az alkotmánymódosító javaslatban együttesen szerepel a bizalmi és a bizalmatlansági indítvány. Véleménye szerint az ország gazdasági, politikai és morális válságokkal terhes helyzetében a bizalom sokkal fontosabb kérdés, mint a bizalmatlanság. Sajnálatosnak tartotta, hogy a parlamentben is felmerült a bizalmatlanság, mégpedig a Magyar Tudományos Akadémiával, a hazai tudományos élettel kapcsolatban. Ez a közhangulatban is érezhető; kétségtelen, hogy tudományellenes hangulat van ma az országban. A többség nem sokra becsüli a magyar tudományt, de nem is ismeri eléggé, és nem is vár tőle semmit. Mint mondotta, szükség volna arra, hogy az országgyűlés többet foglalkozzék az ország tudományos helyzetével, ezáltal szélesebb körben is meg lehetne ismertetni a magyar tudományos eredményeket. Javasolta, hogy az országgyűlés hozzon létre állandó tudományos bizottságot. A képviselő utalt arra, hogy az Akadémia ezekben a napokban lezajlott közgyűlésén szóba került: állítsák vissza az Akadémia régi közjogi státusát, autonóm köztestületi jellegét, s az lenne a legmegfelelőbb, ha az MTA közvetlenül a Parlamenthez tartozna. Biacs Péter (Budapest 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari ----------- Kutatóintézetének főigazgatója indítványozta: ha a miniszter megbizatása lemondásával, felmentésével, visszahívásával, a bizalom visszavonásával vagy halálával szünik meg, az új miniszter megválasztásáig feladatait a kormányban a miniszterelnök vagy az általa kijelölt miniszter lássa el. Kifejtette: az államtitkárok vagy miniszterhelyettesek a Parlamentben nem lehetnek legitimek, mert az Országgyűlés előtt nem tettek esküt, így a megválasztott minisztert a kormányban nem helyettesíthetik. Biacs Péter elmondta: választói felhívták a figyelmét arra, hogy már most is, de a választások után méginkább elképzelhető lesz, hogy a miniszterek nem egy pártból kerülnek ki. Választóinak egy része ezért is sürgeti és igényli a pártok közötti tárgyalásokat - mutatott rá. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 18:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|