|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (30. rész)
|
Az Országgyűlés ezután - a soros elnök, Horváth Lajos
indítványára - együtt tárgyalt az Alkotmány módosításáról szóló
törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az
államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító
javaslatról.
Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi
------------
Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a
javaslatok előterjesztője emlékeztetett arra, hogy a Parlament alig
néhány hete vitatta meg az új Alkotmány szabályozási elveit. Ennek
részeként döntött a hatalmi ágak szétválasztását felvázoló elvek
elfogadásáról, mert megértette: a pluralisztikus parlamentáris
rendszer keretei között csak e jól bevált, klasszikus elv gyakorlati
megvalósulása akadályozhatja meg az egyközpontú, ellenőrizhetetlen
hatalom gyakorlását. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy nem
elég csupán a gyakorlatban megvalósítani a hatalmi ágak
megosztásának elvét, hanem az elkülönült ágak egymás közötti
egyensúlyát is meg kell teremteni. Erre garanciát jelenthet a
Parlament és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány között - a
bizalmi viszony megrendülése esetére - a bizalmatlanság, illetve a
bizalom felvetésének jogilag szabályozott intézménye. Az egységes
államhatalmat deklaráló Alkotmány elvi jelentőségű ,,lebontása,, már
megkezdődött az alkotmánybíróság intézményének az Alkotmányba
építésével. A bizalmatlansági indítvány beépítése ugyancsak
halaszthatatlan lépés, ezt a többpártrendszerre való áttérés is
egyértelműen indokolttá teszi.
A jelenlegi változó, demokratizálódó politikai rendszerben a
Parlamentnek - az átmeneti időszak törvényalkotó munkájában - az új
alkotmány-felfogás szellemét kell érvényesítenie. Nem kodifikálhatja
csupán a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt, mert a
hatályos alkotmány a kormánynak és egyes tagjainak Parlament előtti,
Alkotmány előtti felelősségét határozza meg. Az egyes miniszterekkel
szembeni bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége ezért
nem zárható ki. A bizalmatlansági indítványt véglegesen
természetesen majd az új Alkotmányban szabályozzák. Az intézményre
viszont, mint a demokratikus hatalomgyakorlás alkotmányos
intézményére, már a jelenlegi politikai viszonyok között is
feltétlenül szükség van.
A bizalmatlansági indítvány felvetésének és az ezzel kapcsolatos
eljárási módnak a szabályozásával kapcsolatban Horváth Jenő
elmondta: a bizalmatlansági indítványt előterjesztő képviselők
számának meghatározására az előterjesztés két alternatívát jelöl
meg. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|