|
|
 |
|
 |
Kádár János - hírügynökségi visszhang
|
Budapest, 1989. május 9. kedd (dpa/AFP/Tanjug) - A dpa nyugatnémet hírügynökség kedden terjedelmes elemzésben értékelte Kádár János életútját, politikai tevékenységét, és megvonta a keddi felmentéssel ,,végérvényesen befejeződött Kádár-korszak,, mérlegét.
A budapesti keltezésű írás megállapította, hogy Kádár János a
kommunista párt élén eltöltött 32 év alatt a nevével fémjelzett
,,gulyáskommunizmussal,, óvatos reformirányba terelte
Magyarországot. A politikai fejlődés azonban túlhaladt rajta: 1988
májusában leváltották a főtitkári tisztségből, s attól kezdve egyre
inkább a bírálatok kereszttüzébe került. A jelentés ennek
alátámasztására idézi azt a Grósz Károlynak tulajdonított
kijelentést, miszerint Kádár János képtelenné vált arra, hogy lépést
tartson a jelenlegi politikai változásokkal.
Bírálat érte Kádárt 1956-ban játszott szerepéért, nyílt támadást
intézett ellene a magyar televizióban Alexander Dubcek, amiért nem
akadályozta meg a Varsói Szerződés csapatainak beavatkozását
Csehszlovákiában, és őt tették felelőssé a reformok ellaposodása
miatt kialakult gazdasági nehézségekért - írta a dpa.
A hírügynökség Kádár János 1956 utáni tevékenységét ismertetve
megállapította, hogy nemzeti színezetű óvatos reformirányvonalat
hirdetett meg, amely a párton belül nagyobb vitaszabadságot tett
lehetővé, a gazdaság decentralizálására és hatékonyságának
növelésére irányult. Vezetése alatt Magyarország egyre jobban
megnyílt a Nyugat felé. Kádár pártvezetőként ellenezte a személyi
kultusz megnyilvánulásait.
A hírügynökség szerint a gazdasági helyzet romlásával és a
demokratizálódási igény fokozódásával egyre gyakrabban Kádárt tették
meg ,,bűnbaknak,,. A hétfői döntéssel pedig levonták a végső
következtetést - véli a nyugatnémet hírügynökség.
Az AFP francia hírszolgálati iroda Kádár János leváltásával
foglalkozó elemzésében felidézte a pártvezető elmozdításának
közvetlen előzményeit (tavaly májusi leváltását a főtitkári
posztról, betegségét, és felszólalását az áprilisi KB-ülésen. ) Az
okokat illetően úgy vélte, hogy Kádár János mostanra gátjává vált a
háború utáni magyar történelem újraértékelésének, valamint Nagy Imre
rehabilitálásának. (folyt)
1989. május 9., kedd 15:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|