|
|
|
|
Állásfoglalás a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatról (1. rész) (OS)
|
1989. május 9., kedd - A független környezetvédő csoportok Jogi Egyeztető Bizottsága nélkülözhetetlennek tartja a tervezett törvény megalkotását, de csak széles körű társadalmi vita után. Szükséges, hogy folytatódjék (hiszen alig kezdődött el) a társadalmi vita a törvényjavaslatról, de ezt legkorábban csak ez év őszén tárgyalja meg a parlament (amint ezt a törvényelőkészítést végző minisztérium eredetileg is tervezte). Az eddig összegyűlt - összesen - közel 150 ezer aláírás társadalmi súlyára figyelemmel javasoljuk, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt (Lex Nagymaros) a nagymarosi vízlépcső ügyében tartandó népszavazásról. Kezdeményezésünk megvalósulása esetén a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat megszabadulhatna a hozzácsapott ,,vízlépcsős,, bekezdéstől, mely idegen test a tervezetben. Törvényjavaslatunk a nagymarosi vízlépcső építéséről tartandó népszavazásra (Lex Nagymaros). ,,A magyar társadalom népszavazás útján gyakorolja a közvetlen demokráciát, melynek során a képviseleti szervekre is kötelező módon hozza meg döntéseit. Erre az alapelvre és az Alkotmányban szabályozott törvényalkotási jogára figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja. 1. paragrafus Az Országgyűlés az Alkotmány 19. paragrafus (4) bekezdése alapján - közel 150 ezer választópolgár kezdeményezésére - országos népszavazást rendel el, melynek megtartását 1989. szeptember 17-re (vasárnapra) tűzi ki, a nagymarosi vízlépcső építésének tárgyában. 2. paragrafus E törvény hatálybalépésétől a vízlépcső építését fel kell függeszteni - a népszavazás eredményének kihirdetéséig -, de a felfüggesztés nem terjed ki az érintett települések víztisztító berendezéseinek építésére. 3. paragrafus A népszavazást megelőző három (3) hónap alatt - törvényes eszközök felhasználásával - tájékoztatni kell a közvéleményt, a választópolgárokat az összes olyan érvről és ellenérvről, melyek elősegítik döntésüket. 4. paragrafus A tömegkommunikációs eszközök szolgálják az érvek és ellenérvnek mind szélesebb körű ismertetését, segítve az ellenérdekű felek tájékoztatási kötelezettségének teljesítését. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|